Miért a magyar miniszterelnök, illetve a magyar kormány tette a legaktívabb fogadást Donald Trump elnökségére, és ez miért éri meg Magyarországnak? – tette fel a kérdést Ungár Péter, az LMP elnöke a podcastjában vendégének, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek.
Nem volt kockázatmentes teljesen a magyar kormány stratégiája, hiszen ennyire nyíltan más nem is nagyon állt ki Trump mellett – emlékeztetett a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, azt is megjegyezve, hogy a többség, ha nem is mondta ki Kamala Harris nevét, de azt érzékeltette, egy Joe Biden-szerű demokrata irányvonal folytatásában reménykedik.
Aztán a miniszter úgy értékelt a kérdésre válaszolva, hogy “haszon lehet az alapszinten – és ezt már meg kell becsülnünk – hogy olyan elnök lesz Amerikában, aki tudja, hol van Magyarország”. “Európának ugyanis volt egy fénykora az amerikai gondolkodási stratégiában, a hidegháború idején, amikor mindenki pontosan számon tartotta, hogy a vasfüggöny egyik-másik oldalán mely országok vannak, és ‘56 évtizedekig meghatározta a magyarok helyét az amerikaiak tudatában.
Az fontos, hogy Donald Trump számontartja Magyarországot – fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint az Obama-elnökséggel ugyanakkor áthelyeződött a amerikai külpolitikai súlypont máshová Európáról.
“Aztán persze bízunk abban, hogy lesz némi könnyebbség a magyar-amerikai kapcsolatokban, és a demokrácia-, jogállamisági kérdések kikerülnek a kapcsolatrendszerböl és helyette egy sokkal pragmatikusabb együttműködés alakul ki” – hangoztatta a miniszter.
Legyen verseny!
Ungár Péter kérdésére, hogy a Trump-doktrina most is az, hogy a kinaiakkal szemben egy kereskedelmi versenyt akar vivni a megválasztott elnök, míg Magyarország, a kormány jó viszonyt ápol a kínaiakkal, Navracsics azzal reagált: “legyen verseny”, és a reményét fejezte ki, hogy az amerikai befektetök itt kelnek majd versenyre a kinaiakkal. Egyszersmind emlékeztetve: Trump azt mondta, számára a legszimpatikusabb szó most a vám. “Akkor hozzanak több beruházást! A BYD mellett Magyarország elbír adott esetben egy Tesla – gyárat is – utalt az Elon Musk érdekeltségre.
Egyszerre Hszi Csin-ping és Trump barátjának lenni?
Amit ma Magyarország meghirdetett gazdasági semlegességet, az előképét tekintve emlékeztet az osztrák semlegességre a hidegháború alatt, amikor is nyitottak voltak mind Moszkva, mind Washington felé – reagált az újabb ezzel kapcsolatos kérdésre. “Ha ezt az osztrákoknak sikerült, akkor mi egy kevésbé éles konfliktusban miért ne tudnánk megtenni?” – kérdezett vissza.
A Huszárvágás címmel megjelent Orbán Balázs könyvre, a konnektivitásra utalva, Ungár Péter azt kérdezte, mennyire realisztikus ez? Navracsics azzal válaszolt: ki gondolta volna egykor, hogy Ausztria is “modernkori Casablancaként” találkozóhelye lesz majd nemcsak a világ kémeinek, de a befektetőinek is?
Trump ígéretéről, hogy 24 órán belül tűzszünetet intéz
De nem tudjuk a jövőre vonatkozóan, hogy alakulnak az erőviszonyok, Oroszország a háborúban meddig megy el – folytatta Navracsics, és felidézte, hogy Trumpnak volt olyan ígérete, hogy ha elnök lesz, akkor 24 órán belül tűzszünetet intéz. “Sziriában is olyan volt, mintha béke lett volna, aztán egyszercsak már menekült is a szíriai elnök… – mutatott rá, milyen váratlan események alakíthatják a geopolitikai helyzetet.
Ami a gazdasági semlegességünket illeti, az látszik szerinte, hogy a magyar gazdaság egy évtizede próbál alternatív piacot keresni, mert 2008 óta az EU ebből a szempontból “lábadozik-megbetegszik, de igazán nincsen jól”. Mint levezette, reálisan nem lehet cél, hogy “letaroljuk az amerikai piacot”, de az, hogy az egykorvolt ázsiai piacon és a posztszovjet piacon megpróbálunk lehetőséget szerezni, nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a nyugati piacokról – mondta.
Mi lenne az igazságos béke?
Egy másik kérdésre, hogy milyen béke lenne jó Ukrajnában, a miniszter kijelentette: a frappáns politikusi válasz az, hogy “igazságos” béke. De mi is az igazságos? – vetette fel. Aztán levezette: a wilsoni új rendet senki nem meri egyrészt megbontani – bár már megbomlott, lásd például Csehország és Szlovákia létrejötte. És másrészt ott van például a Krím-félsziget, ami a történelem során mindig is Oroszországhoz tartozott, leszámítva, hogy a 20. század közepén Hruscsovék Ukrajnának adták – utalt az 1954-es “ajándékozásra”.
Navracsics Tibor aztán feltette a kérdést egy lehetséges tűzszünet kapcsán, hogy mi az igazságos béke; ha esetleg egy olyan fegyverszüneti vonalat állapítanak meg, ami ma a tényleges háborús helyzet, egy Kelet-Ukrajna sávot, illetve a Krím félszigetet akkor – egy senki által nem vitatottan – etnikailag orosz térséget Oroszországnak juttatna, vagy pedig Hruscsovék ajándékozásához ragaszkodva a Krím-félszigetet Ukrajnának adna az igazságos béke… – ecsetelte a lehetőségeket a miniszter.
“Én ehhez nem vagyok elég bátor, hogy igazságot tegyek orosz-ukrán világpolitikai kérdésben. Sokan attól félnek, hogyha itt valamilyen formában az orosz területi igényeket elismerik hivatalosan, akkor kiadják azt a lehetőséget, hogy akkor máshol is lehet módosítani a határokat… ez olyan láncreakciót indíthat el, amitől félnek az észak-atlanti térség meghatározó politikusai” – mondta a miniszter.
Navracsics Tibort a hiányzó EU-forrásokról, az Unióról, Ursula von der Leyen bizottsági elnökröl, az Erasmusról és a szegregációról is kérdezte az Ungár podcastban az LMP-s politikus, a teljes adást itt nézheti vissza.