Madártejes, csokoládés és gyümölcsös sütemények sorakoznak a hűtőpultban, de ezek elkészítését megnehezítik a megemelkedett alapanyagárak. A cukrászoknak egyre nehezebb kigazdálkodniuk, hogy például a liszt ára 39 százalékkal, a tej ára majdnem 17 százalékkal, a tojás és a vaj ára pedig csaknem 10 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Minimális visszaesés érzékelhető – mondta a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, Erdélyi Balázs. Hozzátette, hogy az árakat összesen 10 százalékkal emelték, hogy ne veszítsék el a vendégeiket, ugyanakkor ennél jóval nagyobb emelésre lenne szükség.
„Nagyon nehéz, és itt csak az alapanyagárakról beszélünk, amelyek durván emelkedtek. Ha ehhez hozzávesszük a csokoládét és a tejtermékeket, akkor az egy jelentős tétel, amit napi szinten használnak a cukrászdák, és nagyon nehéz ezt az árakban érvényesíteni” – tette hozzá Erdélyi Balázs.
Az élelmiszerárak 4,9 százalékkal emelkedtek az amúgy is magas tavalyi szintekhez képest. A Híradónknak nyilatkozók közül azonban sokan ennél jóval nagyobb drágulást tapasztaltak.
„Drágultak, persze. Szerintem legalább olyan 20-25 százalékkal. Ez azért nem mindenre értendő, de az élelmiszerekre talán igen” – mondta egy vásárló.
„Az élelmiszerek, úgy gondolom, és egyáltalán a mindennapi megélhetéshez szükséges dolgok is drágultak” – tette hozzá egy másik vevő.
A kormány ugyanakkor azt ígéri, hogy alacsony szinten tartja az inflációt, és a hangsúlyt a termelékenység növelésére helyezi.
A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a bérek emelkedése sok esetben nem tudott lépést tartani az inflációval. „A teljes keresőkörben 44 százaléknak négy év átlagában nem nőtt a reálkeresete. Ez azt jelenti, hogy a béremelkedések nem tudták ellensúlyozni az inflációt” – mondta Molnár László.
A kutatások szerint 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott 3 millió ember közül sokaknak csökkent a reálkeresete, tavaly pedig több mint minden második foglalkoztatottnak lett kevesebb a reálkeresete.
„Valamelyik csoportnak az egyik évben növelik a bérét, a másiknak nem növelik, majd a következő évben megfordítják, mondván hogy te most már kaptál béremelést, de ő meg nem kapott. Így el lehet kicsit húzni, hogy az embereknek a ténylegesen az adott évben ne tűnjön úgy hogy, ő mindig a vesztesek oldalán van” – tette hozzá a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A GKI szerint ez a helyzet jelentősen lassítja a fogyasztás növekedését. A CIB Bank felmérése pedig arra mutat rá, hogy tízből négy magyarnak egyáltalán nincs félretett pénze, így hónapról hónapra él.