Itthon

Egészségügyi szakértő: Ésszerű döntés, hogy nem lesz kötelező a rákszűrés

Szlazsánszky Ferenc
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
Szijjártó PéterOrbán Viktor SzerbiaTisza Pártkeleti
Hirdetés
Hirdetés

A rendszerszintű gondolkodás része, hogy a kiszűrt betegeket meg is tudják gyógyítani. Amíg a második lépés feltételei nem adottak, nem érdemes kötelezővé tenni a szűrést. Egyénleg viszont mindenki menjen szűrésre.

Hirdetés

Mégsem lesz kötelező a rákszűrés 2025-től Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy a döntés hogyan hat az egészségtudatos gondolkodásra, Bazsó Péter idegsebész, egészségügyi szakértő az ATV Start című műsorában kifejtette: ő maga kifejezetten szűréspárti, „de nem lehet ellátatlan embereket előállítani”, ezért szűrések kötelezővé tételének elhalasztása szerinte ésszerű döntés. A meglepő válasz indokaként az orvos elmondta: 

„minél pontosabb szűrést végzünk, annál drágább szűrést végzünk, annál jobb állapotban levő betegeket találunk, és annál nagyobb terhet fogunk az ellátórendszerre róni”, hiszen a kiszűrt embereket el is kell látni.

Bazsó Péter szerint az egészségügyben is endszerszintű gondolkodásra lenne szükség: „csak akkor lehet valamit kötelezővé tenni, ha nem csak a szűrés feltételei adottak, hanem a beteg ellátásának feltételei is.”

Az önkéntes szűrővizsgálatok hangsúlyozását ugyanakkor fokozni kellene, „fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mi lehet a következménye, ha nem jár szűrésre, és mit nyerhet vele, ha eljár.”

Az orvos cáfolta, hogy a korán felfedezett betegség könnyebben kezelhető: „Nem biztos, hogy azt mondanám, könnyebben kezelhető, hanem sokkal hatékonyabban kezelhető. Amikor korai stádiumban mutatnak ki egy daganatot, akkor is mindent be kell vetni a betegség kezelésére, ugyanakkor sokkal kevesebb későbbi szövődménnyel számolhatunk, és sokkal jobb életkilátásokat tudunk a betegnek produkálni.”

Arra a felvetésre, hogy szűrések kötelezővé tételének elhalasztása egyben annak a beismerése, hogy felfedezett, de ellátatlan betegeket hagyna hátra a rendszer, Bazsó Péter azt mondta, ez „nézőpont kérdése, szerintem ez józanság”.

Az adásban szóba került az OECD jelentése a magyar egészségügyi rendszerről:

  • Kiderült, amit már tudunk, hogy keveset költünk, de ez sajnos 40 éve így van.
  • A nemzeti össztermék 7 százalékát költjük egészségügyre (ennek egyre nagyobb hányada az emberek zsebéből vándorol a magánegyészségügybe) miközben az OEC országok átlaga 14 százalék.
  • Az évente kimutatható hiány évtizedek óta halmozódik.
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek