99 évre biztosítaná a MÁV egyes területeinek hasznosítási jogát magánbefektetők számára. Lázár János építési és közlekedési miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy a pályázati folyamat átlátható és szigorúan szabályozott lesz, a cél pedig az, hogy a pályaudvarok és környezetük megújuljanak, miközben az állami tulajdon megmarad.
Lázár kifejtette, hogy a vasúti pályaudvarok jövőjét a köz- és magántőke együttműködésével képzeli el. Példaként említette a Westendet, ahol korábban a magyar állam eladta a telket, a befektetés pedig azóta jelentős nyereséget hozott. Lázár célja azonban most az, hogy az ingatlanok tulajdonjoga állami kézben maradjon, a területek pedig egy közös vállalatba kerüljenek, amelyet magyar magánbefektetőkkel közösen hoznának létre. A pályaudvarok funkcióit részben megtartanák, de az üresen álló területeket kereskedelmi célokra hasznosítanák, ahogy ez több nyugat-európai városban is bevett gyakorlat.
A legnagyobb pályaudvarok
A projekt részleteiről Lázár elmondta, hogy minden jelentkezőtől komoly kötelezettségvállalásokat várnak, és az első ajánlatokat 2025. január 31-ig lehet benyújtani. A tervezett fejlesztések az ország legnagyobb pályaudvaraira, így a Nyugatira, Keletire, Déli pályaudvarra, valamint Debrecen, Szeged és Győr állomásaira is kiterjednek.
Lázár szerint az átalakítások elsődleges célja, hogy az utasok és a vasúti dolgozók számára egyaránt jobb körülményeket teremtsenek, miközben a magyar állam gazdasági hasznot is remél az új együttműködési modellből,
hangzott el az Egyenes beszéd hétfő esti adásában.
„Átveszem a lakását, de nem fizetek”
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a kedd reggeli ATV Startban reagált Lázár terveire, „a 90-es évek elején rablóprivatizációs modellként aposztrofálva az elképzelést.
Vitézy egy köznapi példával szemléltette a tervet: „Mondjuk önnek van egy lakása. Én azt mondom, 99 évre átvenném öntől, bérleti díjat nem fizetek, vételárat sem fizetek, és azt se vállalom, hogy a konyhát felújítom. Ön ezen jól járna?” Vitézy szerint ezt a logikát követi Lázár János a pályaudvarok kapcsán, amikor azt mondja, hogy az ország négy legforgalmasabb pályaudvarát és a környező területeket, összesen egy Margit-szigetnyi területet magánhasznosításba adná.
„Ellenérték nélkül”, tette hozzá Vitézy, „ez így van a pályázatban, és fejlesztési kötelezettség nélkül”.
Arra a felvetésre, hogy a miniszter szerint nem az eddig megismert hét oldalnyi tervből kell kiindulni, mert e mögött egy többszáz oldalas dokumentáció van, és lesz részletes tárgyalás, egyeztetés, Vitézy azt mondta: „Ez nem igaz. Kikértem a teljes pályázati dokumentációt, abban a nyilvános hét oldalon kívül néhány térképvázlat van, ezeket ki is posztoltam a Facebook oldalamra, illetve egy leíró jellegű lista az érintett ingatlanokról. Ha pedig azt mondják, hogy ezeket majd később adják oda a nyertesnek, akkor hogy lehet pályázni?”
Privtizáció, vagy nem privatizáció?
Vitézy szerint az pedig játék a szavakkal, hogy a terv nem privatizáció, mert az érintett ingatlanok majd 2124-ben ezek visszaszállnak állami tulajdonba.
Lázár János azzal is érvelt, hogy 2025-26-ban minden pályaudvaron, vasútállomáson történjen valamilyen pozitív változás.
„Nem kellett volna leállítani a beruházásokat – mondta erre Vitézy. A Nyugati pályaudvar fejlesztésére szereztünk közvetlen uniós pénzt Brüsszelből, Lázár János azonban leállította a beruházást, sőt Budapest összes vasúti beruházását leállította a déli körvasutat kivéve. A magyar állam Lázár János vezetésével lemondott ezeknek a budapesti vasúti fejlesztéseknek a megvalósításáról. Sokáig nem értettük, hogy miért. Lehet, hogy valamiféle magánérdek által vezérelve. Nehéz ezek között nem valamiféle összefüggést látni”,
mondta a Startban Vitézy Dávid.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)