A magyar bíróságok helyzete az utóbbi napokban komoly viták és felháborodások kereszttüzébe került. Bírák, szakmai szervezetek és politikusok fogalmaztak meg éles véleményeket az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a bírósági bérek rendezéséről, valamint a kormány által kezdeményezett megállapodásról. A bíróságok és a kormány közötti feszültség új szintre lépett az Országos Bírói Tanács (OBT) november végi döntésével, amely sokak szerint alapjaiban sérti a bírói függetlenség elvét.
Dr. Laczó Adrienn bírónő
A bíróságok alapvető szerepe az igazságszolgáltatás biztosítása, az emberi sorsok és vagyonok sorsáról való döntés. Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója úgy fogalmazott: „Nem a bíró privilégiuma a bírói függetlenség, hanem a polgároknak a joga.” Hangsúlyozta, hogy senki sem szeretne olyan bírótól ítéletet kapni, aki valakitől vagy valamitől függ.
Laczó Adrienn, szintén a Fővárosi Törvényszék bírója, azt emelte ki, hogy „a bírók döntései egyetlen mondattal változtatnak meg életeket, és velük együtt egész családok sorsát”.
A béremelési megállapodás vitája
Az Igazságügyi Minisztérium és az OBT között létrejött megállapodás komoly vihart kavart. A kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírói bérek és az igazságügyi alkalmazottak fizetésének emelésére, de csak bizonyos szervezeti átalakítások elfogadása mellett. Laczó Adrienn szerint ez a folyamat nem volt átlátható:
„Nem kellett volna titkolózni, a nyilvánosság elé kellett volna állni még a megállapodás előtt.”
Vasvári Csaba szerint a megállapodás tartalma önmagában is problémás: „Például szerepel benne, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát 65-ről 70 évre emelnék, de a 65 éves bíráknak egy ismeretlen alkalmassági vizsgálaton kellene átesniük, ami dermesztő hatással lehet az ítélkezési szabadságukra.”
Dr. Vasvári Csaba
Az OBT megállapodásának aláírása után Szabó Péter, az OBT elnöke lemondott, mivel úgy érezte, a bírói kar többsége szerint helytelen volt a megállapodás elfogadása. Szerinte a helyzet alapja egy egyoldalú kormányzati kezdeményezés volt.
Laczó Adrienn pedig kijelentette: „Mit gondolnak majd az emberek, hogyan hihetik el, hogy a bírák pártatlanok, ha azt látják, hogy a függetlenséget feláldozzák béremelésekért?” Az ügy óriási sajtóvisszhangot váltott ki. Több bíró nyilvánosan szólalt fel a függetlenség védelmében. Vasvári Csaba hangsúlyozta:
„Nem történt még Magyarországon, hogy több száz, talán ezer bíró névvel vállalva tiltakozó nyilatkozatokat tegyen közzé.”
A tiltakozások különös jelentőséget nyertek, mivel a magyar bírák hagyományosan nem lépnek a nyilvánosság elé. Az Országos Bírói Egyesület honlapján számos tiltakozó levél jelent meg. Tóth Zsuzsanna szerint a bírói függetlenség védelme ma különösen fontos, míg Hirtling Ibolya a véleménynyilvánítás jogát emelte ki.
A függetlenség mint alapérték
Az igazságszolgáltatás függetlensége a jogállamiság egyik alapköve. Ahogyan az egyik bíró fogalmazott: „A függetlenség olyan, mint a levegő. Csak akkor vesszük észre a hiányát, amikor már nincs.” A jelenlegi helyzet megoldása kulcsfontosságú nemcsak a bíróságok, hanem az egész társadalom számára. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom ugyanis nemcsak a bírák, hanem minden állampolgár érdeke.
https://www.facebook.com/hetinaplo/videos/594175472971545