A Menczer Tamás-Magyar Péter “találkozó” egy új szakaszt nyit a 2026-os országgyűlési választást felvezető elő-kampányban, egy új szereposztás körvonalazódik: Orbán Viktor békemissziókon küzd az ukrajnai háború befejezéséért, Donald Trumppal egyeztet európai ügyekben és Brüsszelben a Patrióta-frakció erősítésén dolgozik, míg Magyar Péterrel a szóvivő, Menczer Tamás, “foglalkozik” – így értékelte munkatársunk kérdéseire az elmúlt hét Menczer-Magyar találkozóját és az azt követő “történéseket“ Kiszelly Zoltán.
A Századvég politikai elemzési igazgatóját és Ranschburg Zoltánt, a Republikon Intézet vezető elemzőjét arról kérdeztük: a Menczer-Magyar “pankrációs” vitával elindult egy folyamat, vagy éppenhogy lezárult azzal, hogy pénteken Orbán Viktor miniszterelnök kiállt Menczer mellett, és közölte, a Fidesz kommunikációs igazgatója jól tette, hogy leállította Magyar Pétert, a “rém kellemetlen embert”. Hozott-e a Fidesznek a Menczer-Magyar, vagy ellenkezőleg? És hogy látják, ha Menczer Tamás sem vitázna moderált körülmények között a Tisza elnökével – “Hogy lehet az ilyen emberrel vitázni? Az ilyen emberrel nem szabad vitázni, az ilyen embert le kell tolni” – akkor majd fel sem merülhet, hogy Orbán Viktor vitázzon vele, mint kihívóval a ‘26-os választások előtt? – sorakoztattuk a kérdéseket.
Időközben Menczer azt nyilatkozta, hogy őt “nem küldték” a vitára, Magyar Péter pedig angliai magyarokkal találkozott, aztán pedig Ódor Lajossal, a volt szlovák miniszterelnökkel.
Kiszelly: Newton harmadik törvénye: erő, ellenerő
A pécsi “találkozóval” a Fidesz a kommunikációs kispályára küldené Magyar Pétert, akinek onnan kéne visszaküzdenie magát az országos politikába.
Menczer Tamás nem csinált mást, mint alkalmazta Newton harmadik törvényét a kölcsönhatásról, ami szerint az erő hasonló ellenerőt vált ki: Magyar Péter lendületét és stílusát egy hasonló lendületű és stílusú politikus állítja meg
– fogalmazott Kiszelly Zoltán, aki szerint “Menczer abban az értelmében állította le Magyar Pétert, hogy mostantól a Fidesz nem hagyja ellentmondás nélkül érvényesülni és nem engedi, hogy egyedül szerepeljen a hírekben és arról beszéljen, ami neki, mint kihívónak kedvez”.
Ez politika- és kampánytörténetileg nem új esemény, Bajnai Gordont is “kísérte” már a kampányban a plakátról ismert bohóc és Vona Gábor kampányrendezvényein is sokszor megszólalt a müezzin – emlékeztetett az elemző.
Amennyiben lesznek további Menczer – Magyar “találkozók”, úgy azok körülményei határozzák meg a közvélemény reakcióját. Fontos a két protagonista szóhasználata, szellemessége, rögtönzési képessége és riposztja. Az is fontos, hogy erőszakmentes maradjon a “találkozó” – hangsúlyozza Kiszelly, aki szerint “a Fidesz közössége már régóta várja, hogy valaki tükröt tartson Magyar Péter elé és konfrontálja őt a valósággal”.
A kampány jelenlegi szakaszában Menczer fellépése elégtételt ad a fideszes szimpatizánsoknak és mozgósítja is őket – konstatálta az Századvég elemzője, hozzátéve: az elmúlt hónapok passzivitása után a kormánypárt ismét aktív, ez megerősítette a fideszes szavazókat, ami a következő hónapok közvélemény-kutatásaiban jobb Fidesz/KDNP értékeket hozhat.
Kiszelly az értékelésében állítja: a Menczer-Magyar “találkozó” megtörte a Tisza Párt és Magyar Péter kommunikációs lendületét, a találkozót egyértelműen Menczer nyerte. “Magyar Péter nem tudta a gyermekvédelmi intézmények helyzetét tematizálni, azóta sem mert ilyen intézménybe látogatni. Az adott helyzetben sem tudta bevált kommunikációs paneljeit használni, a kezdeményezés kicsúszott a kezéből és átkerült Menczerhez”. A közbevetésünkre, hogy a kormány átutalt azért 3 milliárdot a gyermekvédelemre, ez elemző azzal folytatta az értékelését, hogy “onnan is látszik, hogy Menczer nyert, mivel kettejük szócsatájában Magyar Péter egy pont után alulmaradt, nem mert kiszaladni a kamerák kereszttüzében a szituációból, tehetetlenségében inkább elkezdett énekelni”.
Menczer Tamás megtörte Magyar Péter kommunikációs lendületét, a Tisza elnöke nem folytatja intézménylátogatásait sem – tette hozzá Kiszelly, aki szerint a Fidesz szóvivője nemcsak lehúzta Magyart a kommunikációs lövészárokharcba, de előre deklarálta is, hogy a legnagyobb kormánypárt részéről ezentúl ő fog Magyar Péterrel vitázni, ezért is maradhatott Orbán Viktor Magyar Péter általi nyilvános vitára való kihívása minden visszhang nélkül.
Kiszelly Ziltán szerint Strassbourgban az EP-ben Magyar Péter “lemásolta” Kamala Harris kommunikációs fogását – aki a Trumppal közös tv-vita előtt odament riválisához kezet fogni, ezzel hozva “egy szemmagasságba” magát az USA 45. elnökével – Magyar is ezért mehetett oda Magyarország ötször megválasztott miniszterelnökéhez. Magyar a photobombing eszközét is használta Strassbourgban, Orbán Viktor mögött “várakozott” felszólalása előtt, hogy így produkáljon “közös” képet. Ilyenre jó ideig várhatóan nem fog ismét sor kerülni – prognosztizálja Kiszelly.
“Még el tudja kerülni Márki-Zay hibáit”
Magyar Péter most még el tudja kerülni Márki-Zay Péter 2021/2022-es hibáit, ám a 2026-os választás előtt színt kell vallania – mondja a Századvég elemzője, aki azt is felhozta: “a Tisza Párt most nem akar az időközi választásokat várhatóan megelőző előválasztásokon indulni. Ez 30-35 százalék mellett még érthető lenne, ám ha 2025 végén – 2026 elején 15-20-25 százalék körül lesz a Tisza támogatottsága, Magyar Péter már csak egy lesz az ellenzéki pártelnökök közül. Így Orbán Viktornak pláne nem kell majd vitázni vele – reagált az elemző a kérdésünkre.
A magyar választási kampányokban 2006 óta nem volt tv-vita, így amennyiben a kihívó 2026-ban nem tud kikényszeríteni egy miniszterelnök-jelölti tv-vitát, akkor a következő kampányban sem lesz ilyen, és Magyar Péternek továbbra is Menczer Tamással kell vitatkoznia.
Ranschburg: A párt “szakemberei”, ha kell mennek, rendet raknak a “hőzöngők” között
“A Fidesz számára kiemelkedően fontos a hatalmi pozíciójának hangsúlyozása: annak az érzetnek a keltése és erősítése, hogy Magyarországon egyedül a Fidesz kormányozhat, a miniszterelnököt pedig csak Orbán Viktornak hívhatják. Ez az érzület nagyban hozzájárul a Fidesz hatalmának megőrzéséhez, hiszen megteremti a kormányzóképesség látszólagos monopóliumát” – bocsátotta előre Ranschburg Zoltán a kérdésünkre, hogy a Menczer-Magyar „pankrációs” vitával elindult-e egy folyamat, vagy éppenhogy lezárult, és valóban politikatörténeti esemény volt-e – negatív előjellel – a “vita”?
A Republikon vezető elemzője úgy látja:
“aki ezt a hatalmat vitatja, az a Fidesz kommunikációjában nem legitim politikai ellenfél, hanem leállítandó hőzöngő”. A párt „szakemberei” pedig, ha kell, mennek, és „rendet raknak” a hőzöngők között.
Ebből adódik a miniszterelnök megfogalmazása is, miszerint Menczer „leállította” Magyar Pétert – mondja az elemző, aki szerint ugyanakkor Magyar Péter azonban láthatóan nem állt le – “fura is lett volna” – fogalmazott. Az pedig Ranschburg Zoltán megfogalmazása szerint, hogy “Orbán Viktor ráütötte a kóser pecsétet Menczer megnyilvánulására, sajnos azt valószínűsíti, hogy ez a fajta kommunikáció folytatódhat”. A kérdés csak az, mit mutatnak majd a kormánypárt belső mérései arról, mennyire alkalmas ez a fajta durvaság a szavazók megnyerésére” – jelentette ki az elemző.
Arra a kérdésünkre, hogy ha Menczer újabb nyílt színi „vitába” bonyolódna Magyarral, az hoz-e a Fidesznek, népszerűségben, vagy ellenkezőleg – már Menczer is arról beszél, hogy nem küldték -, Ranschburg Zoltán azzal válaszolt: “egy-egy a Menczer-Magyar csörtéhez hasonló esetet nem lehet a kontextusa nélkül értelmezni; önmagukban nem ezeken a – remélhetőleg csak – szópárbajokon fog múlni, hogy ki nyeri az országgyűlési választásokat 2026-ban.
Ha a Fidesz belső mérései azt mutatnák…
Az például, hogy a Fidesz teljes mellszélességgel beállt Menczer mögé, és kormánypárti politikusok és a kormánypárti nyilvánosság képviselői magyarázatokat kínálnak a szavazóiknak arra, hogy miért van szükség az efféle hangnemre Magyarral szemben, biztos, hogy sokaknak segített elfogadni egy elsőre igen problémásnak tűnő akciót – mondja.
Ranschburg Zoltán most úgy látja: az idő, valamint a hasonló esetek száma is fontos tényező: a választók könnyen hozzá tudnak szokni a megváltozott beszédmódhoz, és ha a következő év során rendszeressé válnának a múlt hetihez hasonló “incidensek”, az tompítaná az ellenérzéseket, ez, sajnos, részévé válhat a politika mindennapjainak – véli az elemző.
“Mindezekkel együtt azonban őszintén remélem, hogy a választók fejében létezik valamiféle nem pontosan meghúzott határ, amin túl már elfogadhatatlannak ítélik egy politikus viselkedését, és hogy a Menczer-féle akció a többség számára már ennek a határnak a túloldalára esik” – mondta Ranschburg Zoltán, hozzátéve:
ha a Fidesz belső mérései azt mutatnák, hogy Menczer túl messzire ment, és ez már a saját szavazók számára is sok, az természetesen nem jelentené rögtön azt, hogy ezek a választók elpártolnak a Fidesztől, de talán reménykedhetnénk abban, hogy nem ez a fajta kommunikáció lesz jellemző a ’26-os választásokig hátralévő időszakban.
A kérdésünkre, hogy Menczer vasárnap a sajátjainak, a „finnyaskodó” fideszeseknek is üzent azzal: még mindig jobb, mitha később azon keseregnének, „miért nem mutattunk erőt”. Akkor mégsem ő győzött biztosan, ha vegyesek a vélemények a jobboldalon is? – kérdeztük.
“Biztosnak tartom, hogy a Fidesz szavazói között is bőven akadnak olyanok, akik szerint Menczer túl messzire ment Magyar provokálásával, és akik általában nem vevők az ilyen stílusú kommunikációra” – válaszolta a Republikon elemzője, aki abban is biztos, hogy “jutottak vissza akár a párthoz, akár közvetlenül a kommunikációs igazgatóhoz negatív vélemények a produkciójával kapcsolatban kormánypárti szavazók részéről is. Számukra a Fidesz – nem csak Menczer, de például Kocsis Máté, vagy maga Orbán Viktor is – igyekszik magyarázatot adni, hogy szerintük miért volt szükség erre a hangnemre” – tette hozzá, azt hangsúlyozva:
“a Fidesz mindig is ügyes volt a különböző kommunikációs feladatok elosztásában a politikusai között: más közönségnek, más szférákban kommunikál Menczer Tamás mint Orbán Viktor, Kocsis Máté mint Kövér László, és így tovább”.
Úgy tűnik – nem csak a múlt heti összeütközésük alapján -, hogy Menczer kapta Magyar agresszív letámadásának feladatát, míg a többiek továbbra is más regiszterekben beszélnek, de közben a saját közönségüket is igyekeznek meggyőzni arról, hogy szükség van a keményebb hangokra – értékelt Ranschburg Zoltán.
Arra, hogy Menczernek sikerült-e lehúznia a miniszterelnök kihivója „strassbourgi” szintről Magyar Pétert a maga szóvivői szintjére a pécsi „kicsimezős” pankrációval, az elemző azzal reagált: “egy pécsi akcióval biztosan nem”.
“Ha hasonlóan agresszív és megkerülhetetlen módokon a jövőben többször hozzák még ilyen helyzetbe Magyart, annak talán lehet minimális hatása ebbe az irányba, de ezt csak pontos mérésekkel lehetne igazolni vagy cáfolni” – tette hozzá
Ranschburg Zoltán szerint az, hogy Magyarral szemben a karaktergyilkossági kísérletek a mai napig mind csődöt mondtak, az nagyrészt abból fakad, hogy a Tisza támogatóinak jelentős hányadát nem érdekli Magyar személye és személyisége, hiszen a Fidesz-KDNP kormány leváltásának eszközét látják benne, nem többet. És amíg erre a feladatra alkalmasnak látszik, addig minden más másodlagos
– jelentette ki, megjegyezve: ez természetesen nem igaz minden Tisza szavazóra, de kétségtelen, hogy sokan gondolkodnak így. “Egyelőre semmi jelét nem látom, hogy ezen Menczer rést tudott volna ütni, semmivel sem tűnik Magyar kevésbé Orbán kihívójának, mint az incidens előtt”.
Lesz-e vita a 26-os választások előtt?
“Elemzői közhely, hogy egy hatalmon lévő és egy ellenzéki jelölt választási vitája mindig a kihívónak kedvez, hiszen a hatalmon lévőt számon lehet kérni a múlt kormányzati hibáiért, ráadásul az inkumbens vezető a vitapartnerséggel „felemeli” a saját szintjére kihívóját. Ez az alaphelyzet” – válaszolt Ranschburg Zoltán arra, hogy már Menczer is kijelentette, miderált körülmények közt nem vitázik Magyarral, az ilyen embert “letolni” kell, ez meghatározza-e már most, hogy akkor nyilván Orbán Viktor miniszterelnök sem fog?
Az elemző szerint e megállapitáshoz azonban “hozzá kell számítanunk a vitázó felek debattőri képességeit, azt, hogy mely témákban ki tud kompetensebbnek tűnni, hogy melyik vitapartner tudja utólag hatásosabban interpretálni a vitát a nagyközönség számára“. Hiszen talán magánál a vitánál is fontosabb, hogy az hogyan kerül végül tálalásra a választók számára a hagyományos és/vagy a közösségi médiában”. Orbán Viktor 2006-ban vitázott utoljára, Gyurcsány Ferenccel, arról az alkalomról pedig nincsenek szép emlékei – tette hozzá.
“Jelenleg nem tartom valószínűnek, hogy 2026 tavaszán a miniszterelnök felhagyna a nem vitázás akkor már 20 éves hagyományával. Az is igaz azonban, hogy a Tisza párt korábban nem látott kihívás elé állíthatja a Fideszt, és ez vezethet a kormánypárt részéről is szokatlan megoldásokhoz” – véli a Republikon Intézet elemzője, aki szerint az biztos:
a Fidesz pillanatnyi politikai érdekei, és nem Menczer Tamás 2024 novemberi vagy decemberi mondatai fogják eldönteni, hogy lesz-e Orbán-Magyar vita a választások előtt.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)