A professzor elmondta, hogy a Fitch Ratings döntését a magyar kormány hitelminősítőkkel folytatott egyeztetései alapozták meg. A hitelminősítő a pozitív elemek között említette az ipari beruházások előremutató hatását és a kormány ígéretét a költségvetési kiigazításokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az államadósság magas szinten van, és a kormányzati döntések kiszámíthatósága továbbra is problémás.
„A kedvező hír ellenére Magyarország továbbra is a régió sereghajtói közé tartozik. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia „A” besorolással bír, míg Csehország „AA” kategóriában áll, ami azt jelenti, hogy Magyarország a hitelképesség szempontjából a román szinttel van egy szinten” – hangsúlyozta Bod Péter Ákos.
Az MNB egykori elnöke szerint a stabil kilátás pozitív, de nem tekinthető áttörésnek.
„A meglepetés az volt, hogy elmaradt a leminősítés, amely hosszú ideje fenyegetett minket. A Fitch másfél évig negatív kilátást tartott fenn, ami gyakran előjele egy későbbi leminősítésnek” – magyarázta a közgazdász.
Bod hozzátette, hogy a Fitch döntése nem csupán a gazdasági mutatókon alapult, hanem a magyar hatóságok meggyőző tárgyalásain is. „Úgy tűnik, a költségvetési kiigazításokról szóló ígéretek elegendőek voltak a stabil kilátás visszaszerzéséhez.”
A műsorvezető emlékeztett arra, hogy Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy Magyarország hozzá fog jutni az Európai Unió zárolt forrásaihoz. Bod Péter Ákos szerint azonban ez önmagában nem jelent csodatevő megoldást, de a források hiánya tovább súlyosbítja a gazdasági problémákat.
„A magyar GDP két éve nem növekszik. Az egyik ok a beruházások visszaesése, amelyek eddig jelentős részben uniós pénzekből valósultak meg. Most ezek a források inkább csepegnek, mint folynak”
– mondta Bod. Szerinte az uniós pénzek hiánya különösen az állami beruházások területén érezteti hatását, ami tovább rontja a gazdasági teljesítményt.
A Fitch jelentése szintén kiemelte az uniós források fontosságát, és rámutatott, hogy ezek hiánya súlyosbíthatja az államháztartás hiányát, miközben a hitelminősítés stabilitása hosszú távon veszélybe kerülhet.
Felmerült a kérdés, hogy Varga Mihály esetleges jegybankelnöki kinevezése után a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium összevonásával egy „gigaminisztérium” jöhet létre, amelyet Nagy Márton miniszter vezetne. Bod Péter Ákos szerint ez a megoldás nem lenne szerencsés.
„Egy olyan országban, ahol az államháztartási hiány jelentős, szükség van egy erős pénzügyminiszterre, aki képes fékezni a költekezési hajlamot”
– fogalmazott. Szerinte egyetlen tárca alá vonni az összes gazdasági funkciót túl nagy felelősséget helyezne egyetlen vezető vállára, ami kockázatokat hordoz magában.
Bod kiemelte, hogy bár a magyar kormány gyakran optimista előrejelzéseket fogalmaz meg a gazdaság jövőjéről, ám ezek valóra válása kétséges. A Fitch jelentése szerint az autóipari és akkumulátor-beruházások fellendülést hozhatnak, de Bod szerint ezek a beruházások nem biztosan teljesítik az elvárt szintet, és jelentős kérdőjelek övezik őket. Ahogy Bod Péter Ákos fogalmazott: „A stabil kilátás jó hír, de messze vagyunk attól, hogy a gazdaság problémái megoldódjanak.”