Az elmúlt években a reálkeresetek alakulása vegyes képet mutatott. A KSH adatai szerint 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 33%-ának csökkent a reálkeresete, ez az arány 2023-ra 57%-ra nőtt. Az idei évben ugyan javulás tapasztalható, de még mindig a megfigyelt kör 19%-ának csökkent a reálkeresete, ami tovább lassította a fogyasztás növekedését.
Ez a jelenség azért különösen fontos, mert a fogyasztás növekedésének egyik alapfeltétele a reálbérek emelkedése. Ha a munkavállalók jelentős részének a reálbére csökken, akkor ez a fogyasztás csökkenéséhez, illetve stagnálásához vezethet.
A gazdasági minisztérium szerint az óvatossági motívum, valamint a magas megtakarítási ráta is hozzájárul a fogyasztás visszafogottságához. Bár ez részben igaz, a GKI elemzése szerint a keresetek egyenlőtlen megoszlása is kulcsfontosságú tényező. A magas jövedelműek például a növekvő reálkeresetük egyre kisebb részét fordítják hazai fogyasztásra, ami szintén visszafogja a gazdasági növekedést.
Az átlagkeresetekre vonatkozó statisztikák jelentősen eltérhetnek a lakosság tényleges tapasztalataitól. A GKI felmérései szerint a KSH által számított átlagkeresetek torzító hatását a nagyon magas keresetűek jelenléte okozza, akik általában nem vesznek részt a lakossági felmérésekben. Ez az eltérés különösen a nagyobb vállalatoknál, illetve a magasabb pozíciókat betöltő munkavállalóknál figyelhető meg.
2023-ban például a teljes munkaidőben alkalmazottak hivatalos bruttó átlagkeresete 571 ezer forint volt, míg a szélesebb körre kiterjedő számítás szerint ez az érték csak 400 ezer forint körül alakult. Az alacsonyabb keresetű csoportok tehát kevésbé érzik a bérek növekedését, ami tovább súlyosbítja a fogyasztási hajlandóság visszaesését.
Az elmúlt években a háztartások fogyasztási hiteleinek száma és összege is jelentősen nőtt. Míg 2020-ban 497 ezer hitelszerződés volt, addig 2024-re ez a szám 643 ezerre emelkedett. Ez arra utal, hogy a háztartások egyre inkább hitelekből próbálják fenntartani korábbi fogyasztási szintjüket, ami hosszabb távon fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet eredményezhet.
A fogyasztás bővülésének alapfeltétele a reálbérek széles körű növekedése lenne. A GKI adatai szerint azonban a 2020–2023 közötti időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 44%-a nem tapasztalta meg a reálbérek emelkedését. Ezen felül az átlagkeresetekhez képest az összes foglalkoztatott átlagkeresete körülbelül 10%-kal alacsonyabb, ami tovább rontja a fogyasztás bővülési kilátásait.
Összegzés:
A magyar fogyasztás növekedésének elmaradása nem csupán az óvatossági motívum és a megtakarítási ráta következménye, hanem az egyenlőtlen kereseteloszlás, a hitelezési trendek, valamint az átlagkeresetek torzító hatása is szerepet játszik. A GKI elemzése rávilágít arra, hogy a fenntartható fogyasztási növekedéshez szélesebb körű és kiegyensúlyozottabb reálbér-emelkedésre lenne szükség, amely a társadalom széles rétegeit érintené pozitívan.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)