Lázár János szerint az elmúlt két év egyik legfontosabb feladata a költségvetési rendteremtés volt. „2022-ben, amikor beléptem a kormányzatba, akkor rendet kellett tenni a költségvetésben és a kötelezettségvállalások oldalán. Ez egy nagyon nehéz feladat volt” – emelte ki. Lázár szerint nem véletlen, hogy őt bízták meg a munkával:
„Valószínű, hogy a miniszterelnök nem kezdő politikusra akarta bízni, hanem olyanra, aki ezt végre tudja hajtani.”
A miniszter elmondta, hogy az építési és közlekedési tárca által felügyelt beruházások összértéke 11 ezer milliárd forint volt, ebből 5 ezer milliárd forintnyi projektet megszüntettek, míg a fennmaradó 6 ezer milliárdnyi beruházást folytatták. Kiemelte, hogy a már megkezdett projekteket nem hagyják félbe: „Torzót nem hagyunk hátra, tehát aminek az építési naplója meg van nyitva és épül, azt mind befejezzük.”
Az egyik legnagyobb akadály az uniós források visszatartása, amely jelentősen befolyásolja a fejlesztések megvalósítását. „Folyamatos tárgyalások vannak Brüsszellel, szerintem alapvetően politikai okai vannak annak, hogy visszatartják a pénzt, és nem jogi vagy nem gazdasági jellegű okok vannak” – vélekedett. Lázár szerint az ország érdeke az, hogy minden forrást megkapjon, ami jogosan jár neki. Bízik abban, hogy az új Európai Bizottsággal kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki.
Fudan: „Megszűnésről nem beszélnék”
A Fudan Egyetem építésével kapcsolatban Lázár János elismerte, hogy a projekt jelenleg leállt, de a végleges megszüntetésről nem beszélt:
„Egyelőre megállt, azt mondanám. Megszűnésről nem beszélnék.”
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány számára prioritás a fiatalok megfizethető lakhatásának biztosítása, különösen Budapesten. „Minél több lakást szeretnénk építeni Budapesten, annak érdekében, hogy a fiatalok olcsó, megfizethető, de jó lakásokhoz jussanak.”
Lázár a Mini- vagy Maxi-Dubaj projektről is beszélt, amely egy 130 hektáros terület rehabilitációjára irányul, ami – ahogy fogalmazott – a főváros legértékesebb telke. A projekt megvalósítása kapcsán hangsúlyozta: „Nem mindenáron akarunk építeni, és a telken jelen pillanatban 300 ezer köbméternyi szemét van.” A területet tehát először meg kell tisztítani. A miniszter fontosnak tartja, hogy a projekt Budapest érdekeit szolgálja, ezért minden döntést a fővárossal és az érintett kerületekkel egyeztetnek. „Mindenről mi fogunk dönteni, ami a beépíthetőséget, az épületek építészeti kiállását és a funkciók egy jelentős részét illeti.”
Pályaudvarok: magántulajdon vagy közvagyon?
A műsorban szóba került a nagy vihart kavaró ingatlanhasznosítási pályázat, amely 99 évre biztosítaná a MÁV egyes területeinek hasznosítási jogát magántőkék számára. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere például azonnali visszavonást sürgetett, míg Vitézy Dávid azt hangsúlyozta, hogy az ilyen jelentős értékkel bíró ingatlanvagyon kezelése nagy körültekintést igényel, és nem szabadna elkótyavetyélni. Lázár János ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a pályázati folyamat átlátható és szigorúan szabályozott lesz, és célja az, hogy a pályaudvarok és környezetük megújuljanak, miközben az állami tulajdon megmarad.
A miniszter kifejtette, hogy a vasúti pályaudvarok jövőjét a köz- és magántőke együttműködésével képzeli el. Példaként említette a Westendet, ahol korábban a magyar állam eladta a telket, és a befektetés azóta jelentős nyereséget hozott. Lázár célja azonban most az, hogy az ingatlanok tulajdonjoga állami kézben maradjon, a területek pedig egy közös vállalatba kerüljenek, amelyet magyar magánbefektetőkkel közösen hoznának létre. A pályaudvarok funkcióit részben megtartanák, de az üresen álló területeket kereskedelmi célokra hasznosítanák, ahogy ez több nyugat-európai városban is bevett gyakorlat.
A projekt részleteiről Lázár elmondta, hogy minden jelentkezőtől komoly kötelezettségvállalásokat várnak, és az első ajánlatokat 2024. január 31-ig lehet benyújtani. A tervezett fejlesztések az ország legnagyobb pályaudvaraira, így a Nyugatira, Keletire, Déli pályaudvarra, valamint Debrecen, Szeged és Győr állomásaira is kiterjednek. Lázár szerint az átalakítások elsődleges célja, hogy az utasok és a vasúti dolgozók számára egyaránt jobb körülményeket teremtsenek, miközben a magyar állam gazdasági hasznot is remél az új együttműködési modellből. A kisebb állomások felújítására helyi vállalkozók bevonását is elképzelhetőnek tartja, mivel a jelenlegi forráshiány miatt az állam önállóan nem tudja megvalósítani a szükséges fejlesztéseket.
Ha kell, a hátán viszi az utasokat
Lázár János a MÁV működésében tapasztalható anomáliákról és biztonsági kihívásokról elmondta, hogy a közlekedés alapvetően veszélyes üzem, amely folyamatos fejlesztéseket igényel. Hangsúlyozta, hogy a közlekedési infrastruktúrára az elmúlt 35 évben nem fordítottak elegendő forrást, így sürgős beruházásokra van szükség, beleértve a vasúthálózat, a közúthálózat, valamint járművek – például mozdonyok, HÉV-járművek és autóbuszok – beszerzését. Lázár szerint az elsődleges prioritás az utasok és a dolgozók biztonsága, ezért a felszabaduló forrásokat arra használták, hogy a tömegközlekedés olcsóbb legyen, ezzel növelve annak népszerűségét. Az intézkedés sikerességét az is mutatja, hogy 2024-ben közel egymilliárd utazást regisztráltak, ami példa nélküli az elmúlt évtizedekben.
A miniszter elismerte, hogy korábban leállított néhány jelentős beszerzési projektet, például HÉV-kocsik és Siemens mozdonyok vásárlását, de ezeket szükségszerűnek tartotta. Lázár rámutatott, hogy Magyarország előtt most áll egy olyan egyedi lehetőség, amikor jelentős beruházásokat végezhet el a vasúti infrastruktúrában és járműállományban. Hangsúlyozta, hogy az ilyen projektek csak akkor lehetnek igazán hasznosak, ha a beruházások a magyar gazdaság növekedését is támogatják. „Ha mindent külföldieknek fizetünk ki, nem lesz hozzáadott magyar érték, akkor ebből semmi nem használ az ország” – figyelmeztetett.
Lázár a jövőbeni fejlesztésekkel kapcsolatban optimista. Az infrastruktúra fejlesztését 2025-re tervezett bejelentések fogják meghatározni, de már addig is konkrét lépéseket tesznek a meglévő rendszerek javítása érdekében. Kiemelte, hogy a tömegközlekedés Magyarország legnagyobb munkaadója, amely 53 ezer ember megélhetését biztosítja. Szerinte a munkavállalókkal kötött hároméves bérmegállapodás és a munkabéke az egyik legnagyobb eredménye a közlekedési szektornak.
„Nekem Orbán Viktor azt mondta, hogy őt nem érdeklik a technikai részletek, oldja meg, hogy aki Magyarországon közlekedni akar, az jusson el A pontból a B pontba, más ne vigye el a hátamon” – fogalmazott.
Kegyelmi-ügy: megrendült a Fidesz
Lázár János az interjúban ismét hangsúlyozta, hogy nem lehet félvállról venni Magyar Pétert. A miniszter elismerte, hogy a Fidesz komoly megrendülést élt át a kegyelmi botránnyal, ami a köztársasági elnök lemondásához és az igazságügyi miniszter bukásához vezetett.
„Tehát nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem mi követtünk el egy hibát” – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az események hosszú távú politikai következményekkel járnak, amelyek a 2026-os választások eredményére is hatással lehetnek.
Lázár szerint Magyar Pétert ma már a „brüsszeli elit embereként” kell értelmezni, aki az Európai Unió érdekeit képviseli Magyarországon. „Amikor Manfred Weber, vagy a francia köztársasági elnök, vagy az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen ráteszi a Magyar Péter vállára a kezét, onnantól kezdve ő a brüsszeli elit érdekeit képviseli” – jelentette ki. Hozzátette, hogy ha Magyar Péter közhatalmat gyakorolna, akkor elsősorban az uniós érdekek érvényesülnének Magyarországon.
Vitézy és Magyar árulók?
Azzal kapcsolatban, hogy a NER-ből kivált politikusok árulók-e, úgy fogalmazott:
„Részben igen. Magyar Péter, ennek a politikai közösségnek egy piedesztálra emelt tagja volt, talán érdem nélkül, hiszen ott ült a felesége mellett és élvezte a miniszter feleségnek és házastársnak kijáró elismerést, megbecsülést, fölvette a fizetéseket. Magyar Péter az az ember volt, aki fölvette a MÁV-ban, illetve a MÁV Volán-csoportban az igazgatósági díjat. Addig nem volt baj a MÁV Volán-csoporttal, amióta nem kapja az igazgatósági díjat, a pénzt, a havi egymilliót, azóta meg van probléma. Erről ennyit. Ezt árulásnak tekintem. Mert azt én elfogadom, hogy ha valaki nem ért velünk egyet, közénk tartozott, de nem ért velünk egyet, de annak nem ez az elrendezési módja szerintem. Ennek a politikai rendszernek, politikai közösségnek az egyik legnagyobb haszonélvezője volt. Magyar Péter 2018 és 2023 között mindent megkapott, sőt sokkal többet annál, mint ami neki járt”.