Az ingatlanpiaci fejlesztők segítségével szeretné a kormány a lakhatási tőkefejlesztést erősíteni. Ezért 200 milliárdos lakásfejlesztési tőkeprogramot indítanak.
Az állami támogatást magyar fejlesztésre kell fordítani, ennek 60 százalékát új lakások, új bérlakások építésére vagy kollégiumfejlesztésre lehet használni.
Kollégium, albérlet, lakásvásárlás – ezt az ívet célozták meg a most bejelentett programmal, amire 200 milliárdot biztosít a kormány, “ez nagyon sok pénz” – jelentette ki Nagy Márton a mai sajtótájékoztatón.
2025 március 1-vel indul a kormányzati program, december 31-ig tart, 70 százalékig finanszírozást nyújt azt az állam, de 30 százaléknak magyar befektetőtől kell származnia. A program keretében – a hazai ingatlanalapokon keresztül – alaponként akár 30 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak az ingatlanpiaci szereplők – ismertette a program részleteit a miniszter.
Nagy Márton a programot azzal is indokolta, hogy “historikusan alacsony” lesz a 2024-es új lakások építésének a száma – 12 ezer – de a tranzakciós szám 40 százalékkal magasabb, ami azt jelenti, hogy emelkedik a lakásár. A kormány 25 ezer új lakást szeretne évente, és noha látható, hogy a lakáshitelek már a jelenlegi 6,5 százalékos teljes hiteldíjmutatónál (HTM) is “megmozdultak” – mindazonáltal lakásinflációt sejtenek, erre reagál a a lakásfejlesztési tőkeprogrammal a kormány.
Budapesten és Debrecenben “erős” a lakhatási kérdés, a központi területeken már nem igazán lehet 1 milliós négyzetméterár alatti lakást találni, az egymilliós határ alatti négyzetméterár “már egy álom” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a bérlakáspiac is problémás, a fiatalok a jövedelmük 40–60 százalékát kénytelenek lakhatásra költeni.
Nagy Márton a mostani programról elmondta: a 100 százalékot Magyarországon kell felhasználni, 5 év alatt két ciklust tud fejleszteni egy már meglévő vagy most létrejövő tőkealap.
A Diákvárosról kérdeztük a minisztert
A nemzetgazdasági miniszter a tervezett Diákvárosról az ATV kérdésére elmondta, ő ragaszkodik ahhoz, hogy a Diákvárosban majd 30 százalék alatt maradjon a külföldi diákok kollégiumi helyeinek a száma. Azzal, hogy különböző díjat kell majd fizetni a jól tanulóknak vagy szociálisan rászorultaknak, illetve akik mindkét ezen kategóriába beleesnek, vagy egyikbe sem – négy kategóriát vázolt
Az 5 százalékos kamatplafon
Ami a lakhatási támogatásokat célzó további kormányzati terveket illeti: a Bankszövetség november közepén jelentette be, hogy – a gazdasági kormányzat felvetése után – felhívta tagbankjai figyelmét az önkéntes, 5 százalékos kamatplafon-vállalás lehetőségére. Mint írták, ezzel elősegítik a kormányzati szándékot, mely szerint ez a konstrukció a 35 év alatti fiatalok első zöld – legfeljebb 68 kWh/m2/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású – lakásához jutását segíti, amennyiben az maximum 60 négyzetméteres, a bruttó ára pedig kevesebb, mint 1,2 millió forint/négyzetméter.
Az önkéntesen csatlakozó bankok olyan jelzáloghitelt nyújthatnak, melynek nincs folyósítási és hitelbírálati díja, és
az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalékos lehet.
A kedvezményes konstrukció tervezett időtartama: 2025. április 1-jétől 2025. október 31-ig tart -, amennyiben nem lesz olyan piaci kamatszintváltozás, mely az akciót ellehetetleníti.
A Bankszövetség ugyanakkor kérte az általa többször is kifogásolt kamatstop év végi kivezetését. Az NGM-er vezető miniszter ugyanakkor nemrégiben jelentette be: 2025. június 30-ig meghosszabbítják a kamatstopot, ezzel ugyanis 20 milliárd forint marad a jelzáloghiteleseknél 291 ezer szerződés esetében.