A bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november végén elfogadta az Igazságügyi Minisztérium – jelentős bírói felháborodást kiváltó – megállapodását, miszerint a minisztérium több mint 130 milliárd forintot biztosít a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, de csak akkor, ha a bírói vezetők elfogadnak bizonyos feltételeket a szervezeti átalakításokkal kapcsolatban. Mint ismeretes, a kormánnyal kötött alku után Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke lemondott elnöki tisztségéről.
Szabó Pétert az OBT lemondott elnökét sikerült elérni telefonon a Heti Napló stábjának, kérdéseikre viszont csak írásban szeretett volna válaszolni. A következő kérdéseket tették fel neki: mivel indokolja a lemondását, milyen megfontolásból gondolta úgy, hogy el kell fogadnia a kormány ajánlatát, de kérdezték a kiszivárgott belső beszélgetésről is, amelyben a bírói függetlenségről azt mondta, „lehet miatta kényeskedni, azonban a megállapodást el kellett fogadni.” És megkérdezték azt is, hogy mivel érvelt az Országos Bírói Tanács tagjai előtt a megállapodás elfogadása mellett?
Szabó Péter bíró azt válaszolta: a lemondásának okai között szerepel az, hogy úgy érzékelte, a bírói kar többsége szerint a négyoldalú megállapodást helytelen volt aláírni. Szerinte a megállapodás alapja egy egyoldalú kormányzati, azaz a jogalkotás felelőseként más hatalmi ágtól származó kezdeményezés, a későbbi jogalkotás kiindulópontja. E kiindulópont tartalmának alakítása kapcsán véleményét számos pontos becsatornázták, ugyanakkor nem lehet ezt paktumként értékelni.
Leírta azt is, hogy nem ért egyet a módszerrel, tehát azzal, hogy az indokolttá vált bérrendezés feltétele egy önmagában e kérdésen túlmutató megállapodás megkötése. A kialakult helyzetben viszont a dilemma úgy oldható fel, mi a kisebbik rossz:
a megállapodás megkötése vagy ennek elmaradása.
Szem előtt kellett tartania azt, hogy a bíróságok működőképességének megőrzése a társadalom számára alapvető fontosságú, és elvárható a szolidaritás a bírósági szervezetrendszerben szolgálatot teljesítő közel 12 ezer ember, különösen a kiskeresetűek iránt. Szerinte:
a megállapodás tartalma érdekeket ugyan sérthet, de a bírói függetlenséget nem sérti, ellenkező esetben vállalhatatlan lenne számára.