Mint megírtuk, a napokban négyoldalú megállapodás született az Országos Bírói Tanács (OBT), az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium között. Nagyon leegyszerűsítve: egy jelentős fizetésemelésért cserébe a kormány olyan szervezeti, szabályozási módosításokat hajthat végre az igazságszolgáltatásban, ami miatt az érintettek úgy vélik, sérülhet a bírói függetlenség. A legfrissebb hírek szerint a 2700 főnyi aktív bírából mintegy 700, de akár ezres létszám is aktívan tiltakozik.
„Ez példátlan helyzet a bíróságok történetében, hogy a bírák és a kormány közötti megállapodást a bírák döntő része nem támogatja. Nagyon súlyos problémákat vet fel, ugyanis ez nem a bíróságok és a bírák ügye, hanem annak a több százezer állampolgárnak az ügye, aki évente találkozik az igazságszolgáltatással. Bíróságra menni soha nem jó, ha a bíróságra kell menni, akár felperesként, akár alperesként, akár tanúként, az egy kellemetlen élmény. Mindenkinek az az érdeke, hogy a bírák a legképzettebb, legfelkészültebb, legokosabb jogászok legyenek, és az az érdekünk, hogy az ügyeink minél hamarabb, minél szakszerűbben eldőljenek. Ez múlik részben a bírákon, de múlik azon a körülbelül 9 ezer adminisztratív dolgozón is, akiknek a helyzete igazán katasztrofális”,
mondta az ATV Start című műsorában Hack Péter, az ELTE Büntetőeljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője.
Ugyanakkor a bírák fizetése sem elfogadható, hiszen az infláció hosszú évek óta felemészti a jövedelmüket, komoly reálbércsökkenést éltek át. Hack Péter szerint a bírák fizetését azért kell magas szinten tartani, hogy a legjobb jogászok vállaljanak munkát a bíróságokon.
A szakember szerint már régen bele kellett volna tenni a törvénybe, hogy a bírák fizetése egy automatizmuson alapuljon, ne függjön a kormánytól. Most azt látjuk, hogy a kormány megfizeti a bírókat, „ha jól viselkedtek”.
Hack szerint a megállapodás másik részében is számos kritikus pont van:
A 65. életévet betöltő bírók úgy maradhatnak állásban 70 éves korukig, ha a vezető hozzájárul ehhez. Ha ez egy automatizmus, tehát mindenki, aki akar, maradhat 65 éves kora után is bíró, akkor nincs probléma. Ha viszont a vezetőtől függ, hogy maradhat-e, pedig szeretne, akkor az ítéleteiben igazodni fog a vezető elvárásaihoz.
Egészen döbbenetes az a javaslatelem, hogy 35 évre felemelik a bírói alsó korhatárt. Európában vannak országok, ahol 25 év, Magyarországon jelenleg az Alaptörvény szerint 30 év. Ha felemelik 35 évre, akkor ez azt jelenti, hogy a végzett jogászok, akik 23 éves korukban végeznek átlagban, 12 évet várnak arra, hogy bírók legyenek. Ki fogja ezt vállalni? Ki fog 12 évig fogalmazóként, titkárként dolgozni azért, hogy majd valamikor bíró lehessen?
Úgy tűnik, az OBT ezeket a kritikákat és a tiltakozáshullám mértékét nem ismerte, legalábbis az látszott, mintha teljesen meglepné őket. A megállapodás aláírása után Szabó Péter, az OBT elnöke lemondott. Szabó egy kiszivárgott hangfelvételen többek között azt mondta: „a bírói függetlenség miatt lehet kényeskedni, de el kellett fogadni ezt a megállapodást”.
Hack Péter emlékeztetett: Az Országos Bírói Tanácsban 8-7 arányban szavaztak a megállapodás elfogadása mellett, „ez egy nagyon szoros szavazás volt. Én azt gondolom, érzékelik azt a nagyon-nagyon súlyos helyzetet, hogy naponta mondanak fel, főként bírósági titkárok, jegyzők, leírók, adminisztratív dolgozók, amivel gyakorlatilag ellehetetlenül a bíróságok működése, mert nincs, aki kiküldje az idézéseket, aki kinyomtassa a jegyzőkönyveket . A megállapodás támogatói azt mondták, hogy szerintük az a fontosabb, hogy minél hamarabb legyen döntés, tehát valószínűleg ők sarokba lettek szorítva. A tiltakozó bírók pedig úgy érzik, hogy meg lett zsarolva a bíróság, tehát hogy egy ilyen kényszerhelyzetet hoztak létre”, mondta a műsorban Hack Péter.
Biankó csekk
A megállapodást sokan politikai természetű nyilatkozatként értékelik, erősebben fogalmazva egy biankó csekk, ami mögül akár mind a két fél bármikor kifarolhat. „Ezért sem értem, hogy miért ezen az úton akarják a kérdést rendezni, mert valóban egyik fél számára sem kötelező ez. Az egyes bírót semmilyen módon nem kötelezi sem a Kúria elnökének, sem az Országos Bírói Hivatal elnökének, sem az OBT elnökének az aláírása, tehát nekik ehhez nem kell alkalmazkodni. A helyzetet szerintem azért rontja súlyosan, mert egyfelől aláássa a bíróságokon belüli bizalmat.
Másfelől a magyar jogállamiságot gyakran érik kritikák nemzetközi szinten is. A bírósági szervezeti törvényt az EU követelésére módosítani kellett: a jövőben a Kúria elnökét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét már csak úgy lehet megválasztani, ha a bíróságok, a bírók is egyetértenek a személlyel. A jelenlegi két vezető tisztán politikai döntés eredményeként került oda, és ez az ügy is mutatja, hogy ennek súlyos következményei vannak: egy nagyon komoly bizalmi válság. De az igazán fenyegető veszély az, hogy hosszú távon az igazságszolgáltatás ellehetetlenül, és ennek mindannyian kárvallottjai lehetünk”, mondta a Start adásában Hack Péter.
Soha nem látott tiltakozási hullám
Ugyanebben a témában volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége a múlt héten Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke és Madarasi Anna, a Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület elnökségi tagja.
Mint elmondták, „amióta a bírósági szervezetben dolgoznak, ilyen súlyú tiltakozáshullámmal még nem találkoztunk”.
A tiltakozás egyrészt elvi:
az érintettek szerint a bérrendezés kérdése nem köthető semmilyen feltételhez.
Az OBT azzal indokolta a kormányjavaslat aláírását, hogy ezzel megvalósul a béremelés. „A probléma az, hogy így szabad utat engedtek egy olyan igazságügyi reformnak, aminek a tartalmáról, a részleteiről semmit nem tudtunk”, mondták a műsorban a bírák.
Arra a kérdésre, hogy miért köti a kormány az igazságügyi reformhoz a bérrendezést, azt felelték: Arról lehet szó, hogy a ma még ismeretlen tartalmú igazságügyi reformmal kapcsolatban a kormány el tudja mondani, hogy azt a bírákat képviselő Országos Bírói Tanács is támogatta.
„De gyakorlatilag úgy értettek vele egyet, hogy nem ismerik a reform a részleteit. Ebben a megállapodásban van egy felskiccelt ötletbörze, amiből az látszik, hogy a reform nagyon átfogó és lényeges kérdéseket érint, mint a bírói kinevezés, munkaszervezési kérdések, bírák áthelyezése, de a konkrétumok hiányoznak. Az OBT az aláírással szabad utat adott, hogy később bármit bele lehessen írni”, magyarázta az Egyenes beszédben Boros Katalin.
A bérek
Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint három év alatt három lépésben 2,2 millió forintra emelkedne a bruttó átlagbírói illetmény. „Ezzel az a gond, hogy már a kiinduló összeg sem pontos, mert 1,5 milliós összeg szerepel, miközben a járásbírók – ők vannak a legtöbben, mintegy 1300-an – bruttó illetménye 1,1 millió forint.”, mondta a műsorban Madarasi Anna.
Az adásban elhangzott, hogy a nettó kezdőbírói illetmény 540 ezer forint most, a legmagasabb nettó kereset – ha nincs semmilyen plusz juttatás – 780 ezer forintig megy fel.
Zsarolás
„Alapvetően ezt hívják zsarolásnak”,
mondta az üggyel kapcsolatban az ATV Start című műsorában Bárándy Gergely ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő.
„Egyes bíróságokról tömegesen távoznak – és ezzel akaratlanul is ellehetetlenítik a működést – olyan bírósági alkalmazottak, akik Tesco árufeltöltőként majd jobban keresnek majd. Nyilvánvalóan a kormány is látja, hogy ez a rendszer fenntarthatatlan. De ehhez képest a mit csinál? Gyakorlatilag megzsarolja a bírákat, a bírósági vezetőket, hogy ismét elmarad a fizetésemelés, vagy elfogadnak olyan szabályokat is, amelyek sérthetik a bírói függetlenséget”, mondta a Startban Bárándy Gergely.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)