Mi ez a Norvég Alap?
A Norvég Alap olyan finanszírozási mechanizmus, amelyet Norvégia, Izland és Liechtenstein működtet az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) való szabad hozzáférésük fejében. A támogatásokat a kevésbé fejlett uniós tagállamok kapják meg, szociális programok, környezetvédelmi beruházások és infrastrukturális fejlesztések céljára.
A támogatások elosztásának rendszere Magyarországon már a 2014–2021-es ciklusban komoly viták forrása volt. A magyar kormány nem fogadta el, hogy a civil szervezeteknek járó pénzeket egy független, kormánytól mentes szervezet, az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ossza szét. Ehelyett állami kontrollt akart gyakorolni az alap felett, amit a norvég fél nem fogadott el. A konfliktus végül odáig fajult, hogy Magyarország nem csak az adott ciklus támogatásairól mondott le, de a 2021–2028-as megállapodás sem született meg.
Új tárgyalások jönnek?
A mostani egyeztetéseket az Európai Unió és az EGT országai közötti együttműködés tette lehetővé. A Szabad Európa értesülései szerint Brüsszelben, a magyar uniós elnökség keretében, Sztáray Péter külügyi államtitkár és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével megtörtént az első megbeszélés, amelyen sikerült előrelépni. A megállapodás szerint az érintett uniós tagállamok – köztük Magyarország – megkezdhetik a kétoldalú tárgyalásokat a Norvég Alap forrásairól.
A norvég források szerint Magyarországgal az első hivatalos tárgyalási forduló még idén megtörténhet. Bár a megállapodás nem garantált, a felek kölcsönösen nyitottságot mutatnak. Norvégia azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a források elosztása átlátható és kormányfüggetlen mechanizmuson keresztül történjen. Az alapok kezelésében a civil szervezeteknek kulcsszerepe lehet, de csak nyílt pályázati rendszer keretében választhatják ki az érintett szervezeteket.
Miért fontos ez Magyarországnak?
A Norvég Alapból származó támogatások komoly gazdasági és társadalmi előnyöket hozhatnának Magyarország számára. A korábbi ciklusban az elérhető 200 millió euró (kb. 82 milliárd forint) jelentős részét szociális programokra, környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatták volna, amelyek számos magyar önkormányzat számára is elérhetők lettek volna.
A civil szervezeteknek járó források ugyan kisebb arányt képviseltek, de kulcsszerepet játszhattak volna a demokratikus intézményrendszer és a társadalmi kontroll erősítésében. Ezek elosztása azonban továbbra is neuralgikus pont lehet a magyar kormány számára, amely az elmúlt években erőteljes kampányt folytatott az Ökotárs Alapítvány és más civil szervezetek ellen.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)