Értékelhetetlennek minősítette és visszaküldte az Európai Bizottság Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit. Az EB szerint Budapest húzza az időt és nem ad reális képet a Magyarország gazdasági kilátásaira vonatkozó kérdésre – tudta meg az Euronews.
Jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből és megbízhatatlan adatokon alapulnak – áll Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levelében.
A december 5-én kelt levélben – amelyet az Euronews is látott – az áll, hogy „úgy tűnik, Budapest késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával Brüsszelnek”.
„Ebben a szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesíteni tudja értékelését Magyarország középtávú költségvetési terveiről” – mondta Dombrovskis.
A Bizottság a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatban is problémákat lát, mivel a Bizottság saját módszertanától való eltéréseket „megfelelően indokolni kell”.
Nem sikerült eltalálni
A hír kapcsán Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a KSH korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: „Az EU szakértői elolvasták az anyagot, és rájöttek, hogy a magyar költségvetés megalapozatlan, mint ahogyan a 2023-s és az idei büdzsé is az. Tudjuk, hogy semmilyen makroszámot nem sikerült eltalálni: a növekedés mindkét évben alul múlta a valóságot, miközben a hiány közel a duplája lett a tervnek”, emlékeztett Mellár.
A 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak az ellenzék, de az Állami Számvevőszék és a kormányhoz közelálló Költségvetési Tanács is több pontján kockázatosnak minősítette a tervet: egyrészt nem látják reálisnak a 3 százalékos növekedést, másrészt a 3,7 százalékra tervezett hiányt sem látják tarthatónak. Erről bővebben itt írtunk.
A parlament december végén fogadhatja el a költségvetést, „érdekes lesz látni”, miként hat rájuk, hogy az Európai Unió is megalapozatlannak tartja a kormány számait, tette hozzá Mellár.
Csődközeli állapot?
Az EU nem tudja megakadályozni a költségvetés elfogadását, de azzal, hogy megalapozatlannak minősítette, jelzést üld a befektetőknek, hitelezőknek, hogy „Magyarország közel áll egy a görögországihoz hasonló csődhelyzethez”.
A szakember szerint a gazdaság felpörgetése azért nehéz feladat, mert a bezuhant jármű és akkumulátoripar felpörgetése érdekében a kormánynak nincsenek eszközei, ugyanakkor ez a két stratégiai ágazat, amire a növekedést alapozták. „Kénytelenek vagyunk elviselni a dekonjuktúra időszakát”, mondta a szakember hozzátéve: Korábban kellett volna diverzifikálni a gazdaságot, és nem egy vagy két ágazatra alapozni az egészet.
Mellár Tamás a beszélgetés végén kérdésre megerősítette: Magyarország a gazdasági számok alapján hasonló helyzetben van, mint a 2008-ban csődközelbe jutott Görögország.
Frissítés: cikkünk megjelenését követően a Pénzügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el portálunkhoz:
„Minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, miszerint az Európai Bizottság visszaadta Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a középtávú költségvetési tervet Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország és Litvánia még nem adta le a Bizottságnak.
A kormány a költségvetési fegyelem megtartásával és a gazdasági semlegességgel biztosítja a magyar gazdaság fejlődését. Előretekintve a kormány előrejelzése nemcsak a folyamatban lévő nagyberuházások növekedést gyorsító hatásával, hanem a 21 pontos akcióterv élénkítő hatásaival is számol.”