Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, Facebook-bejegyzésben jelentette be lemondását, mondván: „Az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett képviselője voltam, mára megszűnt létezni.” Lemondása sokakat megrendített a bírói karban, akik szerint a mostani változások alapvetően veszélyeztetik a függetlenséget.
A tiltakozások középpontjában az áll, hogy a bírói illetményemeléseket szervezeti reformok elfogadásához kötik. Az egyezséget sokan a függetlenség elleni támadásként értelmezik. Boros Katalin bíró szerint a bírói jövedelem biztosítása törvényi kötelezettség, amelyet nem lehet más feltételekhez, így szervezeti átalakításokhoz kötni. „Ezért nagy a felháborodás, hogy nekünk törvény garantálná a megfelelő jövedelmet, tehát ezt nem teheti függővé maga az állam attól, hogy bizonyos szervezeti változásokat pedig elfogadjunk” – mondta Boros.
A bíróságok felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) aláírta az egyezséget, de Madarasi Anna bíró szerint ez a döntés a kormányzati nyomás eredménye volt. „Engedtek a kormányzat nyomásának azzal, hogy hagyták magukat megzsarolni a fizetésemelésért” – nyilatkozta. Hozzátette, hogy a részletszabályokat a későbbi jogszabályok határozzák meg, így az OBT tagjai olyan megállapodást írtak alá, amelynek pontos tartalma még nem ismert.
A bírói karon belül óriási az elégedetlenség. Több mint ezer bíró írásban tiltakozik, és a bírók szerint az elmúlt években nem volt példa arra, hogy ilyen egységesen léptek volna fel. Ennek oka részben az, hogy az igazságügyi alkalmazottak 40%-a garantált bérminimumból él, és a bérrendezés elhalasztása súlyos következményekkel járt volna.
A konfliktus nemcsak a megállapodás miatt lángolt fel. Kovács András kúriai bíró nyílt levélben támadta Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, miután Varga két évre felfüggesztette tanácselnöki munkaköréből. Kovács szerint a lépés sérti a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, ami alapjaiban rendíti meg a bírói kar bizalmát a rendszerben.