Milyen az emberek hozzáférése az állami egészségügyhöz? Ez volt a fő témája a Magyar Orvosi Kamara kongresszusának. Az MTA doktora szerint a nem megfelelő hozzáférést jól mutatja, hogy hány elkerülhető haláleset történik.
„2015 és 2019 közötti 5 éves időszakban, ha elértük volna Csehország színvonalát, akkor 86 ezerrel, 37 százalékkal kevesebb lett volna a halálozás a 75 évesnél fiatalabb lakosság körében” – Orosz Éva szerint az állam egészségügyi kiadásai tendencia szerűen csökkennek, pedig a gazdaság teljesítménye lehetővé tenné a nagyobb hozzájárulást.
„Se az egészségüggyel, se az oktatással, se a környezetvédelemmel nem lehet választást nyerni, mégpedig azért, mert nincs olyan irányú nyomás a kormányzaton lakosságtól, szakszervezettől, bárkitől” – fogalmazott Orosz.
Az egészségügyi szakértő pedig előadásában arról beszélt, Magyarországnak nincs egészségpolitikája, de a jelenlegi helyzet annak megalkotására sürgetheti az érintetteket. „Szeptember óta egy permanens választási kampány folyik, ebben a választási kampányban a top 3 téma közé bekerült az egészségügy problémája és az egészségpolitikai kérdések” – mondta Gilly Gyula egészségügyi szakértő.
A korábbi egészségügyi államtitkár az ágazat problémáit taglalva elmondta, az orvoshiánynak és a hosszú várólisták kialakulásának szerinte van egy érdekes oka.
„Azt gondolom, hogy a paraszolvencia megszüntetése volt az igazi oka. Hiszen a kollegáinknak egy része abban a reményben, hogy kap paraszolvenciát, az intézményben próbálta a beteget gyógyítani. Most nem tehet mást, mint hogy megpróbálja a jövedelmeit egy egészen más úton restaurálni, és megpróbálja ezt a jövedelmet az intézmény falai kívül megszerezni”
– magyarázta Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyi államtitkár. A MOK elnöke szerint a jobb egészségügyhöz erősebb kamarára van szükség. „Kényes béke van, ezt az elnökségen belül fogalmazták meg. A MOK helyzete nincs ott ahol kellene, ahol jó lenne a betegnek valójában, nem tudja gyakorolni azt a feladatom hogy a minisztérium irodái és betegágyak között egy közvetítőszerepet vállaljon” – fogalmazott. Álmos Péter hangsúlyozta: ehhez több párbeszédre lenne szükség a kormányzattal.