Mint Facebook-posztjában írja: sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekezett elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén, a mai napon a bírói tisztségről lemondtam – fogalmazott. Hozzátette: két bíró gyermekeként semmi nem tette büszkébbé, mint amikor 28 éve beléphetett a bírósági szervezetbe. Laczó Adrienn volt a korrupciós bűncselekménnyel vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György perének bírája is.
A bírónő (ebben a státuszában) az utolsó interjúját az ATV-nek adta. Az apropó az volt, hogy évente több száz bírót rendelnek ki más bíróságokhoz dolgozni, sokat közülük magasabb szintű bíróságokhoz. A kirendelt bírók ugyanakkor hiába dolgoznak magasabb beosztásban, nem kapják meg a magasabb fizetést. Havonta legalább 113 ezer forintot veszítenek, és van olyan bíró, aki már 6 éve az alacsonyabb illetményt kapja. Az egyik bíró az Európai Bizottsághoz fordult, hogy orvosolják a problémát. A bírák jogállásáról szóló törvény nem rögzíti, hogy magasabb szintre való kirendelés esetén a magasabb fizetés jár, míg az ügyészekre vonatkozó jogszabályban szerepel, hogy a magasabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének megfelelő beosztási pótlékra jogosult.
Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Tanácsának bírója az ATV Startban Krug Emíliának elmondta:
a probléma az, hogy a bírói fizetés az úgy tevődik össze, hogy van egy alapilletmény, amit minden évben a költségvetési törvényben meghatároznak, és van egy táblázat, ami meghatározza azokat a szorzókat életkortól, szolgálati időtől, inkább szolgálati időtől, illetve az éppen aktuálisan betöltött pozíciótól függően, hogy milyen pótlékok tevődnek erre rá. És ugyanez az illetményalap érvényes valamennyi bíróságon dolgozó alkalmazottra is, a jövő bíráira, a bírósági fogalmazókra, a bírósági titkárokra és valamennyi adminisztratív alkalmazottra, jegyzőkönyvvezetőkre, irodásokra. Ez a bírói alapilletmény már harmadik éve változatlan, annak ellenére, hogy ugye tudjuk, hogy három év alatt 35 százalék körüli volt az infláció.
Elvi dimenzió, avagy a bírói függetlenség, mint alapelv nem tud maradéktalanul megvalósulni
A bírónő hangsúlyozta: a másik ennél nagyobb probléma, hogy a bírói függetlenség, mint alapelv nem tud maradéktalanul megvalósulni akkor, hogyha a bírói működés egyik nagyon fontos alapköve, az illetmény az minden egyes évben a másik két hatalmi ág döntésének a függvénye. Tehát minden évben arra kell várni, hogy a kormány előterjesztése alapján a költségvetési törvényben elfogadnak egy nagyobb illetményt, vagy nem fogadnak.
A felvilágosodás óta tudjuk, hogy az az alapelv, hogy az igazságszolgáltatásnak le kell válnia a törvényhozásról és a végrehajtó hatalomról, és önálló hatalmi ágként kell működnie. Az a biztosítéka annak, hogy az esetleges állami túlhatalommal szemben az állampolgár, az egyes ember, a kis cég valamiféle védelemben részesüljön. Az igazságszolgáltatás egyensúlyozza ki a másik két hatalmi ágat. Ha nem független, akkor ezt nem tudja maradéktalanul betölteni.
A Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács már több javaslatot letett az asztalra. A bírónő szerint a probléma az, hogy el se kellene jutnunk idáig, hanem kellene, az lenne az ideális, hogyha ugyanúgy, ahogy például az országgyűlési képviselők javadalmazása egy automatikus szorzóval van rögzítve, a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez van kötve, a bíróknál is hasonló metódus lenne. Javaslatuk az éppen aktuális átlagkereset 1,27-szerese volt.
Hogyha be lenne építve egy automatizmus, akkor utána lehet vitatkozni a számokon, hogy az a szorzó jó vagy nem jó, de akkor onnantól kezdve nem függenének a bírók attól, hogy éppen aktuálisan milyen politikai döntés vagy milyen akarat vezényli a költségvetési törvényt, mert a fizetés az egy automatizmus szerint emelkedne.
Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke azt is elmondta, hogy a központi régióban, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Fővárosi Törvényszéken már napi szintű probléma, hogy megtalálják azt az embert, aki beül a tárgyalóterembe jegyzőkönyvezni, aki kiadja az idézést, aki leadja az értesítőket.
A kirendelés körüli probléma
A kirendelés egyébként két célt szolgálhat a törvény szerint. Az egyik, hogy magasabb szintű bíróságon tudást, tapasztalatot szerezve a bíró, utána az eredeti szolgálati helyre visszamenve jobb munkát tud végezni. Ez működő rendszer. Egyébként általában ez két hónapos kirendelést jelent, és még soha senki nem jelentkezett, hogy ez alatt a két hónap alatt ő több fizetést szeretne kapni. Tehát nem ezzel van a probléma. A kirendelés másik oka a munkateher kiegyenlítése lehet. Egyébként ennek is ideiglenesnek kellene lenni. Tehát igazából ennek a problémának, ami a panaszos problémája, fönn sem lenne szabad állni, mert a kirendelésnek mindig egy ideiglenes helyzetet kellene orvosolnia.
A mi bíróságunkon is tudok olyan kollégát, aki évekig kirendeléssel végezte azt a munkát, amiért mondjuk ugyanabban a szobában ülő kollégája több pénzt kapott. Ez tarthatatlan. Nem is lenne szabad ennek a helyzetnek előállnia. Az egyenlő munkáért egyenlő bért követelményének ez a helyzet, hogyha évek óta fennáll, akkor nem felel meg
– tette hozzá a bírónő.