A Della podcastban Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő arról beszélt, miszerint az történik, hogy a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.
Az előterjesztés annak beismerése, hogy a kivitelezéssel megbízott orosz Roszatom nem tudja teljesíteni az eredeti, 2014-es szerződésben vállalt kötelezettségeit. Emlékeztetőül: a kormány mostanáig azt mondta, hogy az oroszok fix árra szerződtek, a teljesítési kockázatok őket terhelik.
Azonban nagyot fordult a világ, a most beterjesztett módosítás nélkül a beruházás ellehetetlenülne. Aszódi Attilának egy furcsa mondat is szemet szúrt az indoklás részben, amely – amennyiben helytálló az értelmezése – kivonja a más törvényi kötöttségek alól ezt a projektet, figyelmen kívül hagyva „minden egyéb körülményt”. Amit a Della podcast házigazdája úgy fordított le, hogy ez a felhatalmazás túlmutatna a kiemelt nemzetgazdasági érdekből megvalósuló beruházásoknak biztosított jogi könnyítéseken is, míg vendégünk azt tartja nagyon fontosnak, hogy egy jól definiált, fegyelmezett keretrendszeren belül maradjon a projekt.
Aszódi Attila szerint reálisan 2032–2033-ra el tud indulni az ötös blokk, de ehhez fel kell pörgetni a munkálatokat. Még úgy is, hogy a pénzügyi jellegű módosítások lehetőségének kinyitása a fővállalkozói szerződésben szerinte szükségessé teszik az államközi szerződés, ideértve a hitelszerződés megváltoztatását, valamint az Európai Unió újabb jóváhagyását is. Az utóbbi megszerzése az előző alkalommal nehézséget okozott: évekkel lassította az építkezés elkezdését. Mindenesetre a projektcégre komoly tárgyalások várnak az előttünk álló időszakban a szakértő szerint.
A politikusi vélemény nagyon karcos
Tordai Bence ugyanezen előterjesztésről azt írta a mai posztjában, miszerint az “évszázad üzletéből” az évezred bukása lehet. Szerinte a törvényjavaslat arról szól, hogy a csillagos égig drágulhat az orosz atomerőmű. Ha a fideszes többség elfogadja azt a törvényjavaslatot, amit a parlament elé terjesztettek, akkor az utókor még száz év múlva is rajtuk fog kacagni – a számla azonban talán még akkorra sem lesz kifizetve – vélekedett a politikus, aki leszögezte:
A szerződés aláírását Orbán közvetlen környezetén gyakorlatilag mindenki ellenezte, és ebbe beleértendő az atomerőművet akkor üzemeltető állami energiavállalat, az MVM szakembergárdája is. Ezek a szakemberek akkor már több mint egy évtizede dolgoztak egy beruházási tender előkészítésén, ahol tisztességes és átlátható módon dőlhetett volna el, hogy egyrészt Magyarországnak szüksége van-e újabb atomerőműre, másrészt, ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor ki és mennyiért építheti fel az igényeinknek leginkább megfelelő reaktorokat.
Tordai szerint a most tárgyalt törvényjavaslattal éppen arra kérnek biankó felhatalmazást, hogy Putyinék tetszőleges mértékben megemelhessék az árat. Mint írta: olyan, hogy fix árú atomerőmű, a valóságban nem létezik. Az Európában az utóbbi évtizedekben épült atomerőművek közül egy sem készült el a tervezett idő- és költségvetési kereteken belül. Átlagosan az ár megháromszorozódásáról lehet beszélni. Ráadásul ez nem európai jelenség: ugyanez a helyzet az USA-ban és a világon másutt is. A politikus úgy vélte:
Most, hogy mégis bepróbálkoznak a parlamentnél ezzel a biankó áremelési opcióval, két eset lehetséges. Vagy a szerződés mégsem fix árról szól, vagyis a kormány beismeri, hogy tíz éven át folyamatosan hazudtak a választópolgároknak. Mivel valóban Magyarország legdrágább beruházásáról van szó, ebben az esetben az érintett kormánytagoknak, beleértve a miniszterelnököt is, aligha lehet más választásuk, mint az azonnali lemondás.
Vagy pedig tényleg fix áras a szerződés, benne a minket védő megfelelő jogi és pénzügyi garanciákkal – akkor viszont álljanak elő az érveléssel, miért kellene nekünk ebből a számunkra kedvező szerződésből az orosz Roszatomot önként kiengedni!
Csak emlékeztetőül: Orbánék eredetileg azt ígérték, hogy az első új blokk 2023-ban megkezdi a próbaüzemet. Most 2024 vége van, és a Roszatom még a létesítési engedély megszerzéséig sem tudott eljutni. (…)Paks2 drágításának nincs semmiféle fedezete a költségvetésben, az csak az államadósság növelésének terhére történhet. Egy ilyen lépésnek az amúgy is fogyóban lévő pénzpiaci bizalom és a zuhanó forintárfolyam idején beláthatatlan hatásai lennének, hiszen Orbánékkal ellentétben a befektetők és a hitelezőink tudnak számolni.
– szögezte le Tordai, aki hozzűfűzte: az eredeti paksi szerződés 12,5 milliárd euróról szól. Ez a több mint ötezermilliárd forintos összeg. Nagyobb, mint amekkora hiánnyal a jövő évi költségvetést tervezik. Ha a fideszes többség belemegy abba, hogy a Roszatom ne 12,5, hanem 25, 30 vagy 35 milliárd euróért építsen nálunk atomerőművet, akkor azon túl, hogy bizonyítványt állítanak ki a kormány teljes alkalmatlanságáról, évekre vagy évtizedekre tönkrevágják Magyarország gazdasági kilátásait is.
(Képünk a Paks2 alapozási munkálatai)