A nyugdíjasok 40 százaléka él a létminimum alatt, havi 160 ezer forintnál kevesebből a híradónk által megkérdezett szakértő szerint. Az ő esetükben egy 3,2 százalékos emelés nagyjából egy kiló kenyérre elég.
„Nyugdíjasként szubjektív módon sokkal nagyobb inflációt érzékel, mint amekkora a KSH által számított hivatalos infláció. Amiatt első sorban, mert a kisnyugdíjasok a bevételük nagyobb részét élelmiszerekre költik, rezsire költik és ezek gyorsabban drágulnak, mint amekkora drágulást a hivatalos infláció mutat” – magyarázta Süle-Szigeti Bulcsú.
A szakértő hangsúlyozta, fontos lenne a nyugdíjrendszer méltányosabbá tétele. Például a progresszív nyugdíjemelés bevezetése, vagyis az alacsony nyugdíjak gyorsabb, a magas összegű nyugdíjak lassabb ütemű emelése. A Nyugdíjas Parlament Elnöke szerint a nyugdíjakat a bérekhez kéne igazítani, és nem az inflációhoz.
„Cinikusnak, érzéketlennek és a hatalom gőgjének tartjuk, hogy a nyugdíjasok 3,2 százalékkal kaphatnak többet, miközben bizonyára az infláció ezt meg fogja haladni. A béreket helyesen 8-10 százalékkal emelik. Micsoda érzéketlenség, lenézése azoknak, akik arra szorulnak, hogy a nyugdíjukból kell megélniük” – fogalmazott Karácsony Mihály.
Büttl Ferenc közgazdász hangsúlyozta, a helyzetet az is rontja, hogy az alacsony jövedelmű háztartások által érzékelt infláció sokkal magasabb.
„Az alacsony jövedelmű háztartásoknál az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban sokkal nagyobb, mint a magasabb háztartások esetében. Egy alacsony jövedelmű háztartás esetében extrém módon, akár 40-50 százalékot is elérheti az élelmiszervásárlásra fordított kiadások” – mondta a közgazdász.
A szakértő szerint fontos lenne a svájci indexálás bevezetése, vagyis a nyugdíjak inflációhoz és munkabérekhez igazítása és a kisnyugdíjasok helyzetének rendezése.