A műtétek 15-20 százalékát eszközhiány miatt kell elhalasztani, a magyar tulajdonú beszállítók pedig az utolsó tartalékokat élik fel. „Ezt az évet soha eddig nem látott adósságmértékkel zárjuk, mondta az ATV Start című műsorában Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az orvostechnikai beszállítók száma nagyjából ezer, a cégek egy része kereskedő, másik része gyártó. Évente összesen 150 milliárd forintnyi eszközt szállítanak be a kórházi ellátórendszerbe. A kórházak teljes adóssága szeptembere elérte a 117 milliárdot: ez a hátralék az összes – mintegy 4000 – beszállító felé fennálló tartozás. (Ebbe a körbe nem csak orvostechnikai cégek, hanem például ételszállítók is beletartoznak.)
Az eszközhiány miatt elmaradó műtétekkel kapcsolatban Rásky László elmondta: Leginkább egyszer használatos eszközökről van szó.
„Egy egyszerű műtéthez is több tucat vagy akár százas nagyságrendű eszközt kell előkészíteni. Ha ezek közül hiányzik néhány fontos eszköz, mert éppen nem tudta megvásárolni a kórház, akkor elmaradnak a műtétek, innen ered ez a 15-20 százalékos arány.”
A főtitkár tapasztalatai szerint amikor a megszokott beszállítók már nem szállítanak, a kórházak megpróbálnak más forrásból eszközhöz jutni, ez azonban sokszor minőségromlással jár.
Szakmai körökben arról is hallottunk, hogy az egyszer használatos eszközöket – például szikét – műtét után fertőtlenítik, majd ismét használják – ami szintén nem optimális megoldás.
A harmadik eset, hogy elmarad a műtét, ezek jellemzően egyébként halasztható műtétek.
Arra a felvetésre, hogy mi abban a ráció, hogy a kórházak rendszerint eladósodnak a beszállítók felé, majd a kormány az év egy napján rendezi az adósságot, de onnantól megint hitelbe vásárolnak a kórházak, Rásky László elmondta: Észszerűség egyre kevésbé van a rendszerben. 2023 óta az energiaárrobbanás, illetve az infláció elszabadulása óta rendkívüli mértékben megnőtt az adósság. A Pénzügyminisztérium logikája az, hogy látni szeretnék, hogy mire költi az intézményrendszer a költségvetésből kapott pénzt, mert azt feltételezik, hogy pazarló a rendszer.
Arra a kérdésre, hogy Rásky szerint pazarló-e a rendszer, a főtitkár azt felelte: Abszolút alulfinanszírozott a rendszer, jóval kevesebb pénz érkezik be az intézményrendszerbe, mint amennyibe a gyógyítás kerül.
A beszállítócégek sokáig úgy gondolkodtak, hogy ha késve is, de az állam egy idő után helytáll az intézmények tartozásáért. „Ez a bizalom megbomlott az elmúlt két évben. Ráadásul már nemcsak a beszállítói közösség gondolja úgy, hogy nem feltétlenül lehet megbízni a kormány ígéretében, hanem a cégeket hitelező bankok is egyre távolságtartóbban kezelik a kérdést”, magyarázta Rásky László.
A tények a kétkedőket igazolják: a szeptemberig felhalmozott 117 milliárd forint kapcsán „másfél hónappal ezelőtt még 100 milliárdos állami beavatkozásról szóltak a hírek, egy hónappal ezelőtt már csak 65 milliárdról beszéltünk, a múlt héten 42 milliárdról beszéltünk, és végül a Magyar Közlönyben 39,5 milliárd forint jelent meg”, mondta a műsorban Rásky.
Az érintett magyarországi gyártó cégek kis és középvállalkozások, ők vannak a legnehezebb helyzetben, mivel csak egy-két hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. „Rövid időn belül bekövetkezhet, hogy a kórházak nem fognak szállítócéget találni”, tette hozzá a főtitkár.