A magyarországi földszabályokkal nagyon sok baj van - jelentette ki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége főtitkárhelyettese. Azt gondolja, nem biztos, hogy a fenti a legnagyobb probléma a magyar földdel kapcsolatosan. Amit Magyar Péter most bedobott, az komoly társadalmi feszültségekkel járhat - mondta Máhr András.

Elmondta: eleve vitatható volt, hogy a zártkerteket termőfölddé nyilvánították és annak a szabályait alkalmazzák rá. Vagyis a város környékén a parcellákat vagy művelik, vagy nem, de a legtöbben arra számítanak, hogy ezeket előbb-utóbb telekké nyilvánítják, és akkor építkezhetnek rá. Szerinte ha ebbe valaki belenyúl, az “bátor húzás”. Úgy véli, sokan, akiknek ilyen van a tulajdonában, ezt nem jó dologként értelmezik majd, hanem úgy, hogy ezt elveszik tőlük.

“Miközben a földforgalmi törvénnyel nagyon sok baj van, és ez ma már nagyon jól látszik” - fogalmazott Máhr András.

Szerinte vannak dolgok, amikkel szembe kell nézni. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a családi gazdaságokra épített mezőgazdaság, és az, hogy a kistermelők megtermelik a sertést és a többit, ez az elképzelés “megbukott”.

Az uniós csatlakozáskor a KSH statisztikája szerint 500 ezer mezőgazdasági termelőt tartottak számon, 2010-ben ez már csak 300 ezer volt, a 2023-as adatok szerint 198 ezer. Ebből körülbelül 70-80 ezren 5 hektár alatti földön dolgoznak, amiből nem tudnak megélni. Tehát elmondható, hogy 100-120 ezer mezőgazdasági termelő van - magyarázta Máhr András. Ehhez képest több mint 2 millió földtulajdonos van.

Eddig egyfajta békeidőszak volt a mezőgazdaságban az uniós támogatások miatt. Volt jövedelem, amiből ki lehetett fizetni a komolyabb bérleti díjakat, illetve a földet is sokan jó befektetésnek gondolták, de nem biztos, hogy a komoly tőkével rendelkező földművesek megvették ezeket.

“Azt mondják, pont azért van ez a földtörvény, hogy ne legyen spekuláció. Dehogy nincs!” - fakadt ki.

Ma Magyarországon egy aranykalászos gazda tanfolyamot elvégez egy oligarcha, és másnap földet vásárolhat, aztán senki nem nézi meg, ő műveli-e vagy sem. “Én garantálom, hogy nem ő műveli” - tette hozzá. De nem is ez a legnagyobb baj a főtitkár szerint. Hanem az, hogy nagyon komoly agrárválság van, ami többek között a Covid és az orosz-ukrán háború miatt alakult ki.

Ennek pedig az a következménye, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős része veszteségessé vált, különösen a kisebb gazdálkodóké, akiknek nem voltak tartalékaik. Emiatt már elindult a földpiacon egy olyan folyamat, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: több megyében is elkezdett csökkenni a föld. A problémával pedig most fogunk szembesülni. Ezeknek a földeknek egy része, ha nem változnak meg alapvetően a mezőgazdasági árköltséges jövedelemviszonyok, akkor nem lesznek művelhetők, mert nem éri meg.

A KSH állítása szerint ma Magyarországon 340 olyan vállalkozás van, ami nagyvállalkozásnak minősül a magyar mezőgazdaságban. A magyar mezőgazdaságban működő jogi személyiségi társaságok 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás. “Elmebeteg megkülönböztetés, hogyha egyénien csinálom, akkor nyugodtan gazdálkodhatok 5000 hektáron. Ha négyen összeállnak, azt sem teheti meg, hogy a saját cégének a saját földjét odaadja, mert az előbérleti jogok így vannak szabályozva” - mondta Máhr András.

Megállapítható szerinte, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképessége folyamatosan romlik, amit meg kellene állítani.

Abban egyetért Magyar Péterrel a főtitkárhelyettes, hogy jobban kellene fejleszteni az állattenyésztést. De ehhez föld kellene, de földje pont azoknak nincs, akik állatot tartanak.

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

Agrárszakember: Amit Magyar Péter bedobott, az komoly társadalmi feszültségekkel járhat

kapcsolódó cikkeink