2022-ben, harmadjára nevezték ki belügyminiszternek Pintér Sándort. Ebben a ciklusban a portfóliója is bővült, hiszen a kormány nem hozott létre önálló oktatási és egészségügyi tárcát, ami így a miniszterhez került. „Nem kívánok gyógyítani és nem akarok a gyógyító munkába közvetlenül részt venni, én szervezni szeretnék, rendszereket kívánok kialakítani” – fogalmazott.
Pintér Sándor azóta nem is beszélt nyilvánosan egészségügyi szakmai rendezvényen, kedden kivételt tett. Mint mondta: eddig azért nem fogadta el a Magyar Kórházszövetség meghívást, mert nem ismerte az egészségügy aktuális helyzetét, „túl fekete volt előtte”.
A miniszter elmondta az elmúlt években – például a hálapénz megszüntetésével – javítottak az egészségügy helyzetén, viszont a jövőben még több kontrollra lesz szükség, mert azt elfogadhatatlannak tartja, hogy sok orvos az állami ellátás rovására dolgozik magánkórházakban.
Kincses Gyula szerint a kormánynak a betegek érdekében meg kellene oldani az átjárhatóságot a magán és az állami szektor között.
„Én értem, hogy Pintér Sándor egyik alapvető célja a mutyiknak a lezárása, hogy ne lehessen azt, hogy az államiban én azt mondom a betegnek, hogy itt most nem akarom, mert kevés a fizetésem, tessék hozzám eljönni, magánba. A Pintér Sándor fejében alapvetően ennek az útnak a lezárása van, csak ezzel sokkal több kárt okoz rendszerszinten” – fogalmazott a MOK korábbi elnöke.
A konferencián Takács Péter is felszólalt, és arra is kitért, hogy a 2024-re ígért 100 milliárdot meghaladó kórházi adósság rendezést nem tudják megoldani. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta Híradónknak, megdöbbenéssel fogadták a bejelentést. Hozzátette: két hete a kormány még 64 milliárdot, most pedig már csak 42,7 milliárd forintot ígért a kórházaknak. A szövetség szerint ez több magyarországi orvostechnikai gyártócég megszűnéséhez vezethet, illetve ahhoz, hogy a cégek, csak akkor szállítanak majd, ha a kórház előre fizet.
„Ez a kórházaknak is rendkívül veszélyes működését fog okozni. A cégek gyakorlatilag már tényleg az utolsó tartalékiakat élik fel, még a nagyobb vállalkozások is, ezért nem értjük azt, hogy a Pénzügyminisztérium tudatáig miért nem ért el az, hogy valóban nem lehet ezt a végtelenségig folytatni”
– fogalmazott Rásky László. A szövetség főtitkára hozzátette: tavaly az adósságrendezéssel 60 milliárd forint tartozással zárták az évet, most év végére a lejárt tartozás összegét, több mint száz milliárd forintra becsülik.