Jellemzően óvatosabbak a vállalkozások. Az elmúlt évek sokkjai után halogatják az új befektetéseket. Csaknem 900 ezer vállalkozás működik Magyarországon. Ennek 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. És ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát.
A kormány napirendre tűzte a kkv-k megerősítését. Tőkét és kedvezményes hiteleket ígérnek. Csökkentik az adminisztrációs terheiket. Illetve megdupláznák a kkv-k exportrészesedését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint évtizedes távlatban tudunk kitörni a sereghajtók közül.
„Nagyon sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy igazán versenyképessé váljanak, és hogy termelékenységben megközelítsék akár a világszínvonalat, akár az európai átlagot, vagy akár a nagyobb vállalatoknak a termelékenységét” – fogalmazott Perlusz László.
Nemcsak itthon, hanem az egész Európai Unióban napirenden van a kkv-k versenyképességének javítása. November 19-20-án a soros elnökség keretében Budapest ad otthon az európai vállalkozásfejlesztés legfontosabb rendezvényének, az Európai KKV Közgyűlésnek.
A befektetésösztönzést, a tőkeprogramok indítását, a technológiai- és innovációs fejlesztéseket, valamint a munkavállalók képzését tűzték ki célul.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter angol nyelvű beszédében hangsúlyozta ahhoz, hogy az EU megnyerje a versenyképességi háborút, pénz kell. „Átmenetileg lazább fiskális szabályokat kell hoznunk. Például fogadjuk el az 1-2 százalékos költségvetési hiányt, ha a többletforrásokat a digitális és a zöld átmenetre fordítjuk” – mondta a miniszter. A jegybank korábbi elnöke itthon nem tartja reálisnak a miniszter tervét a már meglévő magas államháztartási hiány miatt.
„Érthető, hogy a miniszter szeretne nagyobb fogyasztást, nagyobb keresletet, de ezt állami eszközökkel megteremteni ismét, sokadik éve, azt gondolom, hogy régi lemez, ami lényegében lejárt” – mondta Bod Péter Ákos. Hozzátette, leginkább az segítene a vállalatokon, ha több pénz lenne az embereknél.