„Fel kell tárni a munkaerőpiaci tartalékokat, és a foglalkoztatási rátát tovább kell emelni” – erről a nemzetgazdasági miniszter október elején beszélt. Nagy Márton akkor azt is elmondta 2030-ig 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatottságát 81 százalékról 85 százalékra kell feltornászni.
Azt már a hvg360 írta meg, hogy a kormány az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint 2030-ig 500 ezer új munkahelyet szeretne. A tervben az szerepel, mivel a kormány szerint a 20-64 éves korcsoportban csak 85 százalék lesz a foglalkoztatási ráta, a plusz munkaerőnek 20 évesnél fiatalabb és 64 évesnél idősebb korcsoportokból kell érkeznie.
„Félmillió munkavállaló jelenlegi állapothoz mérten történő beállítása elég lehetetlen küldetés”
– az egyik munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég kereskedelmi igazgatója szerint ezt akkor lehetne elérni, ha sikerülne csökkenteni a fiatalok magas munkanélküliségi rátáját és el lehetne érni azt, hogy a 65 év felettiek minél később lépjenek ki a munkaerőpiacról.
„Viszont 2028-2030-ra a társadalom annyit csökken lélekszámát tekintve, hogy valójában már akkor is eléri a kormány ezt a magas foglalkoztatottsági rátát, hogyha egyébként ennyi munkavállalót megbír tartani a munkaerőpiacon, mint amennyi most dolgozik” – hangsúlyozta Nógrádi József, A Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója.
A kormány 2010-ben egymillió új munkahelyet tűzött ki célként, 2023-ra 880 ezret sikerült teremtenie – magyarázza a GKI vezérigazgatója, aki ez alapján lehetetlennek tartja a kormány félmilliós célkitűzését.
„Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új munkahely csak új munkahelyet jelent, nem hazai foglakoztatást, akkor persze minden elképzelhető. Csak akkor figyelembe kell venni azt, hogy bejönne Magyarországra nagyságrendileg félmillió migráns. Olyan munkavállaló, aki külföldről jön és alapvetően az a célja, hogy amit megkeresett pénzt, azt hazautalja, én nem gondolom, hogy ennek sok értelme lenne” – fogalmazott Molnár László.
Ugyanakkor hozzátette attól nem kell félni, hogy a kínai és dél-koreai gyárak majd megrohamozzák a magyar munkaerőpiacot, hiszen az ázsiai cégek – pláne az első években – külföldi munkavállalóikra támaszkodnak.