„><iframe src=”https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fhetinaplo%2Fvideos%2F577433561477396%2F&show_text=false&width=560&t=0″ width=”560″ height=”314″ style=”border:none;overflow:hidden” scrolling=”no” frameborder=”0″ allowfullscreen=”true” allow=”autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share” allowFullScreen=”true”></iframe>
Két olyan fogalomról beszélünk, amely sokak fejében ugyanazt jelenti. Az egyik a szervizdíj. Állítólag a borravalónak történelmi hagyományai vannak, ugyanis annak idején a szerződés aláírását egy kupa borral ünnepelték meg, amit valakinek ki kellett fizetni. 1972-ben a borravalóra már úgy tekintettek az emberek, mint valamiféle kötelező rosszra.
A balatonszemesi Kistücsök Étterem szerint szervízdíj legfőbb előnye az, hogy a kollégáikat nem kell megalázó módon fizetnie. Mint Csapody Balázs úgy fogalmazott:
„a mi szektorunkban nagyon alacsonyak voltak a munkabérek. És azért, hogy fehérítsük a béreket – tehát ne az legyen, hogy borítékban adjuk oda a pénzt – a szervizdíj az 100%-ban a kollégák munkabérére fordítható, de egy kedvezőbb adózással”
Vagyis a szervizdíj az az étel árának azon része, amelyik kedvezőbben adózik állam felé, mint a számlán szereplő összeg többi része. Tehát a szervizdíjból több marad az étterem tulajdonosának kasszájában, vagyis többet tud fizetni a dolgozóinak. Na de mi ehhez képest a borravaló. Ezt már a magyarországi rántotthús-készítés egyik legismertebb alakja mondta el. Bíró Lajos a Buja Disznó étterem tulajdonosa:
a borravaló az, amikor semmi mást nem értékelek, mint a felszolgálónak a kedvességét, gyorsaságát, rátermettségét, tehát ami nekem a komfortérzetemet növeli.
Vagyis a szervízdíj az étel árának része, a borravaló pedig az a juttatást, amit, ha akarok adok, ha nem akarok nem adok.
Józsi Erik, a fiatal győri vendéglátós néhány nappal ezelőtt Facebook-oldalán beszélt arról, hogy miért is keverik össze az emberek a szervizdíjat, és borravalót. Szerinte a jelenlegi rendszer alapvetően hibás. „A fogyasztóvédelmi törvényt kellene hozni arra, hogy a Magyarországon működő összes vendéglátóegységnek kötelező legyen kiírni a végfogyasztói árat, tehát azt az árat, amit te a végén fizetni fogsz” – magyarázta Józsi Erik társtulajdonos, Szomszéd Koktélbár és Kávézó vezetője.
Józsa Erik szerint tehát nem jó, hogy az étlapon az szerepel, hogy a rántott hús 4 000 forint, és valahol az étlap alján van csak ott, hogy az árakra 15% szervízdíjat számolnak fel. Vagyis: hiába olvasod, hogy 4 000 forint, végül 4 600 forintot kérnek el tőled. Sokkal vendégbarátabb megoldás lenne, ha az étlapon eleve az szerepelne, hogy a rántott hús 4 600 forint.
De vajon ismerik-e a szervízdíjat és a borravalóadást külföldön.
Vujity Tvrtko most épp itthon van, azért elmondta, hogy mi a helyzet Amerikában, ahol 10-20 százalék között van a borravaló, és ez bele van számolva előre a pincér fizetésébe. A szervizdíj összege változó, és nem is így hívják, hanem csomagolási, kiszállítási, stb. díjnak. De ez nem lesz a személyzeté, hanem marad a tulajdonosnál.
A szomszédos Ausztriába se szervizdíj nincs, se kötelező borravaló. Bécsből Kovács Andor Levente ügyvéd mondta el, hogy ugyanakkor szokás adni borravalót. Ugyanúgy, mint régen, a szervizdíj bevezetése előtt Magyarországon. Ha az ember elégedett, akkor 10 százalékot illik adni. A Bécsben praktizáló ügyvéd itthon csak akkor ad borravalót, ha az adott étteremben nincs szervízdíj. Ha van, akkor csak felkerekíti a végösszeget egy egész számra.
Olaszországban a borravaló az sem nem elvárt, sem pedig kötelező. Hogyha mégis úgy dönt valaki, hogy borravalót ad, azzal kifejezi, hogy meg volt elégedve a szolgáltatással. Szervizdíj van egy-két helyen azért, főleg a belvárosban, ahol ilyet felszámolnak, de ezt miden esetben fel kell tüntetniük az étlapon a tulajdonosoknak. És ez a szervizdíj általában nem a felszolgálókhoz kerül.
Van viszont sok helyen egy koperto nevű összeg, amit magyarra talán asztalfoglalási díjként fordíthatnánk. Ennek Olaszországban évszázados hagyománya van. A koperto mostanában 1 és 5 euró közötti. De ezt sem a felszolgálók kapják, hanem a tulajdonosok. Mégsem nézik ki azokat, akik nem adnak a pincérnek borravalót. A hagyományok mellett az is az oka, hogy Olaszországban a felszolgálók versenyképes fizetést kapnak, vagyis nincs igazán szükségük a plusz borravalóra.
Miért örülnek a vendéglátósok a szervízdíjnak?
A magyar vendéglősök azért is örülnek a szervízdíjnak, mert így a korábbinál igazságosabban osztódik el a dolgozók között a bevétel. Csapody Balázs mondta el, hogy régebben ezért is alakultak ki a szakácsok és a felszolgálók közötti ellentétek, mert a felszolgálók nagyon sok borravalót kaptak, amikor még nem volt szervízdíj. Nagyon sok mindenben kérték a szakácsokat, hogy ezt így kérem, úgy kérem, de valahogy a konyhába nem jutott be a jutalmazásból. Ezért én a szervizdíjat sokkal igazságosabbnak tartom.
Szóval a szervízdíjas éttermekben ne azért adjunk borravalót, mert illik, hanem azért, mert elégedettek vagyunk a kiszolgálással. Vagyis: ha van az étteremben szervízdíj, azt kötelező kifizetnünk. Borravalót viszont akkor adjunk, ha nagyon elégedettek vagyunk az étellel és a kiszolgálással. Vagy akkor, ha hagyománytisztelők vagyunk
https://www.facebook.com/hetinaplo/videos/577433561477396
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)