„A magyar családok fizetik a legolcsóbb rezsiárakat az európai unión belül, ennek fenntartása miatt jövőre is fennmarad a rezsivédelmi alap.”
– erről még tavaly májusban beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter. A rezsivédelmi alapot még 2022-ben hozta létre a kormány, ez foglalja magában a lakossági rezsiárszint védelméhez, valamint az energia árnövekedés kompenzációjához szükséges kiadásokat és azok fedezetét.
Varga Mihály az állami rádióban viszont most a rezsivédelmi alap megszüntetéséről beszélt.
„Ami a rezsivédelmet illeti, a korábbi rezsivédelmi alapot megszüntetjük, hiszen megváltoztak újra az energiaárak, de lehetővé tesszük azt, hogy a rezsi támogatás akár önkormányzatokról akár családokról, akár vállalkozásokról van szó a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül elérhető legyen” – mondta Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a pénzügyminiszter.
Az energetikai szakértő hangsúlyozta: a rezsicsökkentés nagyon drága a költségvetés számára, ezért valahonnan finanszírozni kell. Az új változással ugyanakkor nehezebben lesz követhető, mennyit fordít az állam erre.
„Egy évben a magyar kormány annyi pénzt költött el rezsicsökkentésre, hogy abból bőven meglehetett volna építeni a Mini Dubajt. Ez a helyzet mára azonban megszűnt, ugyanakkor a rezsivédelmi alap megszüntetése a kutatók, kommentárok életét nem segíti, mert eddig legalább tudtuk, hol keressük a költségvetésbe, hogy mennyi pénzről van szó” – fogalmazott Balogh József energia szakértő.
A magyar gazdaság teljesített a legrosszabbul az Európai Unióban a harmadik negyedévben. Miközben Írország 2 százalékos bővülést ért el, addig itthon 0,7 tized százalékkal esett vissza a gazdaság az uniós statisztikai hivatal összesítése szerint.
A kormány 2025-tel kapcsolatban jóval bizakodóbb, 3,4 tized százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak, így a pénzügyminiszter szerint a fizetések is nőni fognak.
Erről Varga Mihály ezt mondta a Kossuth Rádióban:
„A béremelkedés alapja a gazdasági növekedés. Egy olyan növekedésen alapuló többéves bérmegállapodás alapjait teszi le ez a költségvetés amitől előre kiszámítható módon lehet áttérni az ön által is említett 400 ezres minimálbérről, az egymillió forintos átlagbérre Magyarországon.”
A Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója ezt az összeget elrugaszkodottnak tartja, szerinte a kormány a GDP növekedést leginkább az új belépő beruházásoktól várja.
„Pontosan tudjuk, hogy alig alkalmazunk munkaerőt, tehát annak a bérre gyakorolt hatása, hogy a GDP gyorsabban nő, mint az Európai Unió jelzett 2,2 százalék az semmiképpen nem alapozza meg a magyar KKV-k béremelését” – mondta híradónknak a szakértő.
A milliós átlagbár eléréséhez Molnár László szerint évente 12 százalékos reálbér emelésre lenne szükség, a gazdaság jelenlegi állapota ugyanakkor mindössze 6 százalékot tesz lehetővé.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)