Gyorsuló ütemben növekszik a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok száma. Az Engame Akadémia becslése szerint a 2023/2024-es tanévben több mint 17 ezer 500-an jártak külföldi intézménybe. Egy évvel korábban ez a szám 16 ezer 500 volt. A felmérésből az is kiderül, hogy a külföldi felsőoktatási képzésekben tanuló magyar diákok között Ausztria első helye továbbra is töretlen, de a feljövőben lévő Hollandia már majdnem átvette a második helyet Németországtól, miközben a Brexit után az Egyesült Királyság Dánia mögé szorult.
Az Engame Akadémia vezetője elmondta: Hollandia népszerűsége a megfizethető tandíjak mellett annak is köszönhető, hogy a boldoguláshoz nincs szükség feltétlenül a holland nyelvtudásra. Bíró Ágota kiemelte, a külföldi tanulás egyik oka, hogy a diákok több tudományt magába foglaló kurzusokat keresnek.
„Keresik a jó a rangsorban elől lévő egyetemeket, Európában sok ilyen található, emellett nyilván mennek kalandvágyból és azt gondolják, hogy olyan készségeket fognak elsajátítani, olyan nyelvtudásra tesznek szert, ami sikeresebbé teheti őket a munkaerőpiacon” – mondta el.
A szakértő hozzátette: a fizetések versenyképessége határozza meg, hogy a diákok a tanulás után hazatérnek-e vagy nem.
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány kizárta a magyar felsőoktatás hallgatóit az európai vérkeringésből.
„Úgy látszik, hogy a magyar kormánynak még mindig fontosabb a közvagyon átjátszása, ezeken a fideszes kuratóriumokon keresztül a saját haverjaiknak és üzlettársaiknak, mint az akadémiai szabadság vagy a magyar felsőoktatás függetlensége és versenyképessége” – véli Barkóczi Balázs.
Tóth Endre, a Momentum politikusa úgy látja: ahogy évről évre egyre több diák választja a külföldi tanulmányokat, úgy a legtehetségesebb fiatalokat veszítjük el, ami a magyar felsőoktatás helyzetének is tükröt tart.
„Ugyan volt némi növekedés az utóbbi időben, de ez annak köszönhető, hogy mindenféle belépési követelményt eltöröltek. Nincsenek minimum ponthatárok, nincsenek emelt szintű követelmények már, a magyar felsőoktatás az utóbbi években abban próbál meg versenyezni, hogy lejjebb adta a színvonalat” – magyarázta az ellenzéki politikus.
Hiller István kiemelte: a külföldön tanuló diákok száma a magyar felsőoktatás 6-7%-át teszi ki, és véleménye szerint ez az arány folyamatosan növekedni fog.
„A magyar felsőoktatás színvonala javul illetve javulna, ha az Európai Unióval a problémák megoldódnának, magyarul a magyar kormány hajlandó lenne és képes lenne arra, hogy oldja ezeket a problémákat. Nem másnak a feladata, mint a kormánynak, akkor a magyar diákok inkább a tartós ösztöndíj lehetőséget választanák és nem feltétlenül azt, hogy teljes egyetemi tanulmányaikat külföldön végezzék” – mondta Hiller.