A kormány ambiciózus célokat tűzött ki, és 2024-re 3,4%-os gazdasági növekedést tervez. Orbán szerint azonban ennek megvalósításához kulcsfontosságú, hogy véget érjen a háború:
„A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és a háború következményeiből származnak. (…) Az egész gazdaságban a sikerhez szükséges kiszámíthatóság, nyugalom, tervezhetőség helyett védekező testtartás alakult ki. És ha ennek nem tudunk véget vetni, (…) nem fog visszatérni a gazdaságba a lélek, az életerő, a reménykedés, a bizakodás.”
Orbán elmondta, hogy a költségvetést két forgatókönyv alapján készítették: egy háborús és egy békés helyzetre. Kifejezte meggyőződését, hogy a béke megteremtése a gazdasági fejlődés előfeltétele. A miniszterelnök hozzátette, hogy az amerikai politikai változások, különösen Donald Trump esetleges visszatérése, kulcsszerepet játszhatnak ebben.
„Minden emberi kalkuláció és számítás szerint lehettem biztos abban, hogy Trump elnök úr visszatér, és ezért egy nagyon jól kidolgozott békeköltségvetésünk van.” A miniszterelnök a 2025-ös évre tekintve rendkívül optimista volt. Bár a költségvetés hivatalos nyelvezete visszafogott, Orbán szerint az ország előtt rendkívüli lehetőségek állnak:
„Valójában én leginkább a fantasztikus, a nagyszerű, a példátlan szavakat szerettem volna látni, mert ’25-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem” – fogalmazott.
Orbán Viktor a 2024-es költségvetést fordulópontként értékelte. A cél az, hogy lezárják a gazdaságban tapasztalható „túlélő üzemmódot” és új perspektívákat nyissanak a magyar családok és vállalkozások számára:
„Ez a költségvetés egy új gazdaságpolitikának a költségvetése. Tehát valóban lezárunk egy szakaszt, ezt a nyögvenyelős, nehéz, túlélő, szenvedős, csak bekkeljük ki valahogy korszakot, és perspektívákat, reményt, lehetőségeket nyit, leginkább a legkisebb szereplőkre összpontosítva, tehát összes a családokra.”
Családtámogatás és béremelés
A miniszterelnök részletezte a tervezett családtámogatási intézkedéseket, például a családi adókedvezmény megduplázását. Emellett a bérek emelését is kulcsfontosságúnak nevezte:
„Az áremelkedések ellen az egyetlen segítség, amit egy kormány adni tud az embereknek, ha lehetőséget teremt, hogy több pénzt keressenek. (…) Nagyon magas, ambiciózus célt tűztünk ki, hogy érjük el az egymillió forintos átlagjövedelmet Magyarországon.”
Fiatalok lakhatási támogatása
A kormány új lakhatási programot is bevezet, amely különösen a fiatalok számára teremt kedvező lehetőségeket:
„A 35 évnél fiatalabbak számára a munkaadó havonta 150 ezer forintig adhat kedvezményesen lakhatási támogatást. (…) Ez nagy vonzerő lesz, mert azok a cégek, amelyek ilyet tudnak adni, versenyelőnybe kerülnek a jó képességű fiatalokért folytatott versenyben.” A program célja, hogy a magánszektor is érdekelt legyen a fiatalok lakhatási helyzetének javításában.
Támogatás a kisvállalkozóknak és munkáshitel
A kisvállalkozók számára a „Demján Sándor Program” nyújt majd támogatást, amely Orbán szerint soha nem látott mértékű tőkejuttatást kínál. Emellett bevezetik a munkáshitel intézményét, amely a dolgozó fiatalokat segíti:
„Végre nem csak a tanuló fiatalokkal, hanem a dolgozó fiatalokkal is tudunk foglalkozni. (…) Egy 4 millió forintos, egyszeri kamatmentes, 10 év alatt visszafizetendő kölcsön lehetőséget adunk, amely gyerekvállalás esetén leírható.”
Békepárti fordulat
Orbán Viktor kitért az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos békepárti törekvésekre, amelyeket Donald Trump amerikai elnökjelölt győzelme erősíthet meg. Ugyanakkor a béke megvalósulása előtt még akadályokat lát:
„Most egy szélcsendes időszakban vagyunk. (…) Az amerikaiak döntése, hogy békepárti elnököt választottak, reményt keltő, de januárig még a háborúpárti kormány van hivatalban.”
A miniszterelnök szerint Magyarországnak aktívan kell dolgoznia a béke ügyének előmozdításán az Európai Unióban is:
„Nekünk egy békepárti fordulatot kell sürgetnünk Brüsszelben, hogy ne szökjön szárba az a gondolat, hogy Amerika nélkül is folytatni tudjuk a háborút. (…) A béke a gazdasági fellendülés kulcsa.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a gazdaság versenyképességének helyreállítása érdekében elengedhetetlen az energiaárak csökkentése. Külön kiemelte, hogy a jelenlegi szankciós politika ellehetetleníti Európa gazdasági növekedését:
„Olyan verseny nincs, hogy az amerikaiak négyszer kevesebbet fizetnek az áramért, meg a gázért, mint az európaiak, és mi nyerünk, nem ők. (…) Mindenképpen le kell vinni az energiaárakat. Ez azt jelenti, hogy felül kell vizsgálni a szankciókat.”
A miniszterelnök elismerte, hogy ez nehéz politikai küzdelmet jelent, különösen azok számára, akik a szankciók mellett érveltek, de úgy vélte, az európai gazdaság megmentése érdekében nincs más választás.
Antibürokratikus forradalom az Unióban
Orbán szerint az Unió második legnagyobb problémája a bürokrácia túlburjánzása, amely szerinte életszerűtlen szabályokkal akadályozza a gazdaság működését. A következő félévben ezért a kormány ezen a területen is változást szeretne elérni:
„Annyi idióta szabály létezik, életszerűtlen, életidegen szabály, hogy megöli a gazdaságot. A következő félévben ezt a két teljesítményt, az energiaárak csökkentését és az antibürokratikus forradalmat el kell érnünk.”
Brüsszel: lázadás a magyar érdekekért
Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem várhat Brüsszelre a változások érdekében, hanem saját kezébe kell vennie az irányítást. Ezt lázadásként írta le:
„Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak. (…) A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás.”
A miniszterelnök kiemelte, hogy a következő évben több mint 300 új beruházás indul, köztük vasúti fejlesztések, autópálya-felújítások és egyetemépítések.
Draghi tanulmánya
A miniszterelnök kitért a múlt heti csúcstalálkozóra is, ahol szerinte Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke letaglózó elemzésével sikerült közös nevezőre jutni az európai vezetőknek:
„Draghi letette az asztalra ezt a papírt, volt hozzá vagy hetven táblázata, és azt mondta: emberek, ez a helyzet. (…) Európa egy olyan úton jár, ami az öngyilkossággal azonos. Ez hozta létre a budapesti egyetértést és a versenyképességről szóló nyilatkozatot, amelyet minden tagállam elfogadott.”
Nemzeti Konzultáció: Muníció
Orbán Viktor a Nemzeti Konzultáció szerepéről is beszélt, amely szerinte kulcsfontosságú a kormány számára a brüsszeli politikai vitákban:
„A demokráciában a legerősebb politikai érv maga a nép akarata. (…) A konzultáció alkalmas arra, hogy bizonyos kérdésekről akár több millió ember is szót váltson, ami az ország lelkileg, intellektuálisan és politikailag is erősebbé teszi.”