Mint az atv.hu is megírta, kedden Magyarországon volt a legdrágább az áram egész Európában. Holoda Attila korábbi energetikai helyettes államtitkár az ATV Start című műsorában a meglepő adat okait elemezte.
„A lakosság ebből nem sokat vesz észre, hiszen közvetlenül nem érvényesül a lakossági árban a villamosenergia árváltozása: nálunk rezsicsökkentés van, ami azt jelenti, hogy fix áron kapja a lakosság az áramot”, kezdte Holoda, rögtön hozzátéve, hogy az ipari fogyasztókat viszont nagyon is érinti a drágulás.
A legtöbb ipari fogyasztót a 2022-es válság idején átterelték egy úgynevezett tőzsdei árkövető szerződésbe, ami azt jelenti, hogy a magyar kis-, közép és nagyvállalkozások nagy valószínűséggel a novemberi számláiknál fognak szembesülni az áremelkedéssel.
Emellett a lakosság öröme sem lesz tartós, mert bár számára az áramegységára változatlan marad, a cégek, szolgáltatók valamiképpen áthárítják a megemelkedett költségeik egy részét a vásárlókra. „Ahogy szokták mondani, lehet, hogy az otthoni villamosenergia-árunk nem változik, de a kenyér ára és minden egyéb ára is változhat”.
Féloldalas fejlesztés
Az alaphírt először közlő Válasz Online cikke szerint a Magyarországot érintő kiugró drágulás nem a szankciók vagy a háború miatt van, hanem a magyar energiastratégia „bukott el.” Az állítást Holoda Attila is megerősítette: Magyarországon féloldalasan fejlesztik a villamosenergia-termelést, erősen fókuszálva a napenergiára. „2010-től forradalmi változások indultak be, hatalmas mennyiségű napelemet telepítettek, ezek összteljesítménye több mint 7000 megawatt.” Csakhogy, napenergiával csak napközben és tiszta időben lehet áramot termelni, mint ahogyan szélcsendben a szélerőművek sem termelnek.
És Holoda szerint ez jelenti a gondot, mert míg a megújuló energiatermelést gyorsan fejlesztették, az időjárástál és a napszaktól független hagyományos termelés nem fejlődött: 2010 óta Magyarországon nem adtak át új erőművet, „miközben a 2000-es évektől kezdődően folyamatosan estek ki a szénnel működő korszerűtlen erőművek”, magyarázta a műsorban a szakember.
Van néhány „alaperőművünk”, mint a paksi atomerőmű, a mátrai erőmű, vannak a gázos erőművek, ám ezek közül jelenleg több is korlátozás alatt áll, – például karbantartás miatt – emiatt pedig rendszerben nincs annyi tartalékunk, amiből szélcsendes és felhős napokon pótolni lehetne a kieső energiát.
Itt jön Putyin
Fontos tény, hogy a magyarországi villamosenergia-fogyasztásban jelentős része van az importenergiának. Korábban a mostanihoz hasonló helyzetekben Ukrajnától vásároltuk a hiányzó mennyiséget. Amióta azonban Oroszország lerohanta Ukrajnát, a helyzet alapvetően megváltozott. Az agresszor ugyanis jelentős részben az ukrán energiainfrastruktúrát támadja és rombolja, aminek következtében a hagyományosan energia exportőr Ukrajna már maga is energiabehozatalra szorul. Ez pedig, könnyen belátható módon, az egész régióban felveri az energiaárakat.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a nyári aszályos időszak miatt a balkáni vagy éppen az ausztriai területek vizes erőművei sem képesek a megfelelő hozam megtermelésére.
„Tehát nagyon sok egymástól független, vagy részben összefüggő körülmény összejátszása eredményezte, hogy most Magyarországon, illetve Romániában és Bulgáriában is duplájára emelkedett az ára ahhoz képest, mint amit a nyugat-európai ipari fogyasztók fizetnek”, tette hozzá Holoda Attila.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)