Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke vasárnap rendkívüli tájékoztatóján hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen Vogel Evelin, az exbarátnője és a Tisza párt tagja 30 millió forintot kért a párt egyik (akkori) munkatársától „a hallgatásáért cserébe” és a munkájáért viszonzásul. Hétfőn újabb hangfelvétel került elő a sztoriról. Magyar Péter feljelentés tett zsarolás kísérlete miatt., amiről posztolt is, miszerint a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz eljuttatott feljelentése így zárul:
“Az utolsó négyszemközti találkozónkon jeleztem Evelinnek, hogy semmi sem áll távolabb tőlem az ügy hatóságok elé vitelétől. Kértem, hogy szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki.
A feljelentés megtételével kapcsolatban az utolsó pillanatig hezitáltam, mivel korábban Vogel Evelinnel élettársi viszonyban álltam, megkértem a kezét, vele képzeltem el az életemet.
Azonban az, hogy engem és a párttárasimat többször megzsarolt, majd miután a követelt 30.000.000,- forintot nem kapta meg, a jogtalanul elérni kívánt vagyoni előnyt személyem és politikai közösségem lejáratása útján biztosította magának, nem hagyott más lehetőséget számomra.”
Magyar Péter folyamatosan sulykolja azt, hogy szerinte a Fidesznek rengeteg illegálisan megszerzett lehallgatásból származó hang vagy, videófelvétel is lehet a birtokában.
Az ügyben két momentum emelhető ki, jelesül a zsarolás/kényszerítés vádja, illetve a hang- és videófelvételek megléte. A legújabbkori magyar politikai élet két nagy vihart kavaró ügyében is szerepelt ez a két mozzanat.
Botrány az MDF-ben
Dávid Ibolya volt igazságügyi minisztert, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt, MDF-es politikust az ügyészség kényszerítéssel vádolta, mert szerintük a politikusok egy titokban rögzített hangfelvétel (azaz telefon lehallgatások) nyilvánosságra hozásával fenyegették meg 2008 szeptemberében párttársukat, Almássy Kornélt, aki ennek hatására végül visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.
Dávid Ibolya birtokába ismeretlen forrásból (értsd:”megkapta”) kerültek olyan hivatalosnak tűnő nemzetbiztonsági lehallgatási anyagok, amiken egy biztonságtechnikai cég akkori vezetője beszél arról, hogy Tombor András üzletember – Almássy Kornél barátja és állítólagos tanácsadója – felvetette, miszerint Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, amivel az MDF-en belül hatalmi váltás lehetne kieszközölni. Egy másik felvételen pedig az említett biztonsági cég másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy „poloskátlanítani” kellene Almássy Kornél lakását. Dávid Ibolya és a Herényi Károly szerint az egész sztori arról szólt, hogy Almássynak abban akartak segíteni kívülről, hogy kompromittálónak szánt anyagokkal átvegye a hatalmat az MDF-ben, és megváltoztassa az irányvonalát .
(Horváth József fiatal diplomásként került a Kádári-rendszer Belügyminisztériumának III/III-as főcsoportfőnökségére, azaz a belső elhárításhoz. 1998-ban, az első Fidesz-kormány megalakulásakor a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé nevezték ki. 2005-ben társalapítója volt egy biztonsági cégnek, amelyek belekeveredett ebbe a lehallgatási ügybe. 2010 után folytatta a nemzetbiztonsági és szakértői karrierjét. Jelenleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik szakmai vezetője.)
Almássy Kornél a felvételről értesülve rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amin arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a politikából, különben „belekeverik” a titkosszolgálati botrányba.
Dávid Ibolya is tartott egy rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen a „kapott” hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy Almássy Kornél érintett lehet a személyére vonatkozó rosszindulatú adatgyűjtésben. Almássy amúgy ezekben a napokban végül visszalépett a pártelnöki jelöltségtől. Az MDF tisztújítása során újra Dávid Ibolya lett a pártelnök, méghozzá simán.
(A személyiségi jogokat súlyosan sértő felvételeket amúgy ez időben valakik feltöltötték a YouTube-ra is, melybe egy fideszes vezető politikust belekevertek.)
A per évekig húzódott, mivel összetett és politikailag érzékeny ügy volt. A vádlottak – Dávid Ibolya és Herényi Károly – azzal védekeztek, hogy mindössze az MDF integritását és szuverenitását próbálták jogosan megvédeni, mert Almássy Kornél elnöksége mögött egy olyan politikai terv állt, amely az MDF érdemi függetlenségét veszélyeztette volna.
A jogi vita tárgya az alábbi volt. Ha valaki egy másik embert azzal fenyeget, hogy a nyilvánosságra hoz róla kompromittálónak szánt adatot, ha nem tesz meg valamit, amit nem szeretne, ez kényszerítésnek vagy zsarolásnak megfelelő-e (a politikában is). Nevezetesen Andrássy kényszerből vonta-e vissza az aspirációját. A kényszer akkor is megállapítható-e, ha az elkövető ugyan nem alkalmaz közvetlen erőszakot, de a fenyegetéssel olyan nyomást helyez a másik személyre, ami befolyásolja annak (ez esetben a politikustárs) szabad akaratát.
Borkai-ügyben is a zsarolás a vád
Borkai Zsolt volt fideszes polgármesterről és Rákosfalvy Zoltán győri ügyvédről a 2019-es önkormányzati kampány utolsó napjaiban került nyilvánosságra több fotó és videó, melyeken intim helyzetben – magyarán egy orgián – fiatal lányokkal láthatóak egy horvátországi úton egy luxushajó fedélzetén.
A rendőrség gyanúja szerint mielőtt a felvételek nyilvánosságra kerültek, egy volt válogatott labdarúgó, legendás győri focista – több társával együtt – megzsarolta velük Rákosfalvy Zoltán ügyvédet. Milliókat kértek a felvételekért. A győri legendát első fokon felmentette a bíróság a zsarolás vádja alól, azonban pénzbírságot szabtak ki rá, mert személyes adattal visszaélés és különleges személyes adattal visszaélés miatt bűnösnek találták, de felesége első fokon letöltendőt kapott.
Az ügy elsőrendű vádlottja, F. Gábort felbujtóként elkövetett zsarolás, személyes adattal és különleges személyes adattal visszaélés miatt 2 év, 10 hónap letöltendő börtönre ítélte.
Az ügy jogilag több oldalról értékelhető, mivel a személyes adatok védelme és a személyes adatokkal való visszaélés szigorú büntetőjogi védelmet élvez. A bíróság az ítéletében elismerte, hogy a személyes adatokkal való vissza megtörtént, de a zsarolás vádját csak részben találta megalapozottnak. Az ítélet tükrözi, hogy a büntetőjog különbséget tesz a közvetlen és közvetett bűnsegédlet között, és hogy az adatvédelem megsértése szigorú büntetéssel jár.
Mit mond a BTK?
Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A zsarolás, kényszerítés két mozzanatú cselekmény: 1. az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel olyan cselekményre kényszeríti a sértettet, ami a sértett számára vagyoni hátránnyal jár. 2. A sértett úgynevezett „akaratot hajlító” erőszak, vagy fenyegetés hatására eleget tesz a zsaroló követelésének, azaz nem önszántából olyan cselekményt tanúsít, ami miatt vagyoni hátránya keletkezik.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)