Sokan onnan ismerhetik Lutter Imrét, hogy 2019-ben 24 órán át mondott verset, s ezzel felállította az egyéni versmondás világrekordját. Emellett hosszú ideje vezeti a Magyar Versmondók Egyesületét, mert egyik fő célja: segíteni az embereknek utat találni a kimondott költészethez.
Lutter hétfőn az ATV Start Plusz vendégeként arról beszélt, hogy Radnóti Biennáléval emlékeztek Radnóti Miklósra. A költőóriást 1944 november 9-én lőtték agyon Abda határában, miután zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. „Mindez éppen 80 évvel ezelőtt történt, ezért Radnóti halálának és a holokausztnak a 80 éves évfordulójára időzítettük a Radnóti Biennálét Győrben”, mondta az adásban Lutter Imre.
Nem ismerik
Ezután azzal folytatta, hogy számos hátrányos helyzetű térségben járt irodalmi estjével, és ezek során azt tapasztalta, hogy a fiatalok körében Radnóti neve „még utcanévtábláról sem volt igazán ismerős”.
Lutter szerint az ismerethiány egyik oka az, hogy „Radnóti már nem kötelező tananyag, csak ajánlott. És ez egy elképesztő dolog”, adott hangot felháborodásának az adásban Lutter Imre, hozzátéve, hogy „sok mindenki kötelezővé vált, akinek nem kéne kötelezőnek lennie, miközben Radnóti kikerült ebből a körből”.
Tényleg nem kötelező
A meglepő kijelentést az Oktatási Hivatal honlapja is megerősíti: A közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei között találjuk az irodalom követelményrendszerét.
Ebben, az „Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők” között az alábbi nevek olvashatók:
Ady Endre – Arany János – Babits Mihály – Herczeg Ferenc – Jókai Mór – József Attila – Kosztolányi Dezső – Mikszáth Kálmán – Petőfi Sándor – Vörösmarty Mihály.
A következő oldalon a „Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából. Választható szerzők” listáján az alábbi művészek szerepelnek:
Karinthy Frigyes – Kölcsey Ferenc – Krúdy Gyula – Márai Sándor – Móricz Zsigmond – Nagy László – Örkény István – Pilinszky János – Radnóti Miklós – Szabó Lőrinc – Szabó Magda – Tóth Árpád – Weöres Sándor.
Mi a probléma?
Az atv.hu megkeresésére Lutter Imre azt monda: „Ezzel nemcsak az a nagy probléma, hogy nem kötelező Radnóti, aki életével és életművével túlmutat önmagán, mind esztétikai szempontból, mind irodalmi és történelmi vonatkozásban, hanem az is, hogy nem feltétlenül szükséges konkrét műveket elővenni tőle és értelmezni, elegendő egy metszetet vagy portrét körvonalazni. S mivel a választható szerzők száma nagyobb merítés, mint akit kötelezőként megjelöl a NAT, megvan az esélye, hogy egy választható költő, pl. Radnóti, teljesen kiesik a látótérből, ha mondjuk az adott pedagógus úgy dönt. De ha foglalkozik is vele, nem marad elegendő ideje, hogy alapos legyen. Pedig a történelmi helyzetet és az életét a konkrét művei tudják visszaadni, lásd az eclogákat, a Két karodban-t, a Razglednicákat vagy a Töredéket” – tette hozzá Lutter.