Vogel Evelin a beszélgetésben személyes okokkal magyarázza, hogy szakított Magyarral és távozni készül a Tisza Pártból is. Ezt mesélte többek között Hanzelnek: „Szétalázott! Bejött az irodába, elkezdte fikázni a ruhámat… mindenki… új emberek előtt… elkezdte fikázni, hogy a cigi, amit szívok, az nem passzol a ruhámhoz… elkezdte fikázni, hogy én mikor szoktam kelni… ja, biztos most is később jöttem…és elkezdett így belém állni, úgy, hogy már a többiek… és ott voltak tök új emberek, így néztek, hogy én most erre mit reagálok… elkezdett így taposni, páros lábbal…és én fiúk közt nőttem fel, k**vára [vegyen] vissza”.
„Elegem van belőle”
Azt is elmesélte, hogy a viharos kapcsolat végére mit érzett Magyar iránt: „a Boginak nagyon csúnyát mondtam… a Boginak azt mondtam, hogy utálom a Pétert, és hogy k**vára elegem van belőle és egy nárcisztikus p*cs.”
Vogel Hanzellel vitatkozva közölte, hogy szerinte a Tisza Párt nem Magyar egyszemélyes projektjeként lett sikeres: „a csapatban és a vízióban hiszek, a Péterben nem. És azért sem, mert a Péter összevissza kamuzik nekem. Tehát napról napra… tehát, hogy találkoztam vele, megbeszéltünk valamit… következő alkalommal találkoztunk, számon kértem azt, amit előző alkalommal megbeszéltünk, már mást mondott. A következő alkalommal már megint, megint mást mondott. Folyamatosan mást, mást mond és őszintén én egy ilyen emberben nem tudok hinni, én egy ilyen embert nem szívesen támogatok. Tudom, hogy még mindig nem tud jól csapatban dolgozni, tudom, hogy a Márkéknak ezzel problémájuk van. Nem tudom, hogy te mennyire vagy ugye vele ilyen szinten szoros viszonyban…”
„Egy dolog triggerelt, az a Péter volt”
Vogel kifejezetten Magyar személyiségével magyarázta távozását: „Egy, egy, egy dolog triggerelt engem nagyon, az a Péter volt. És az, hogy… és az, hogy én láttam a Péternek a hiányosságait, a nehézségeit, az őrületét, mert ezt tavaly is megtapasztaltam és én abban bíztam, hogyha… hogyha egy olyan csapatot összeállítok, aki tudja őt jól… ami tudja őt jól támogatni és jó értékeket képvisel, tudnak konfliktust kezelni, kérem, köszönöm, bocsánatot elmondani, a visszacsatolásokból tanulni… ezek tök fontos dolgok és néhány ember erre nem képes. És ha a Péter mögött egy ilyen csapat van és ő ezt látja, hogy micsoda, mennyi munka van mögötte, milyen támogatottság, milyen „skillek”, milyen jó emberi értékek, akkor ő majd… hogy őt is lehet, belőle is ki lehet a lehető legjobbat hozni emberileg is. És akkor én egy idő után azt láttam, hogy nem a Péterből hozzuk ki a jót – meg nyilván az én őrületem sem segített, ami… – tehát, hogy én éreztem, hogy óriási volt a nyomás, nagyon nagynak éreztem a felelősséget, nagyon sok volt a munka, nagyon sok volt az önfeláldozás és ehhez képest Pétertől egy köszönömöt soha nem hallottam. Sőt még ki… még kinevetett, hogy „ja, persze, nehogy már most, miért te mit csináltál?”. Ilyeneket csinált. Olyan szinten megalázó módon, megsemmisítő módon viselkedett velem, hogy én ezt nem értem, hogy miért tette. Annyit mondhatott volna, hogy „Evi köszi”, vagy bár… csak egy köszi… csak egy köszi elhagyja a száját már 20%-kal, 50%-kal jobban érzem magam és folyamatosan belém állt, meghazudtolt, így hülyének nézett, mások előtt így hülyére vett. Nagyon, nagyon, nagyon sok volt az, amit csinált. És… és akkor azt láttam egy idő után, hogy nem a Péter… tehát a Péter inkább elkezdett ilyen rocksztár üzemmódra váltani, mert látta, hogy „hú b***meg az emberek tényleg szeretnek”, minthogyha ez a szeretet meg támogatás csak neki szólna, pedig ez nem az ő személye, hanem ez a rendszerváltás igénye iránt érzett… tudod, lelkesedés. Tehát, hogy rendszert akarok váltani, nem ebben a szarban akarok élni, tök jó lenne, ha valami más lenne. Ez nem azt jelenti, hogy „hú Péter szerelmes vagyok beléd”… tehát nem ezt kéne, hogy jelentse a politikában, de mindegy. Most valami ilyesmi van, hogy mindenki szerelmes Péterbe, oké… Ő ebben most így úszkál, mert sosem volt ekkora szeretet körülötte meg ekkora siker. Ő mindig egy ilyen lázadó volt, mindig mindenkibe beleállt és nem az történt, hogy a Péterből… a Péterből hozta ez az egész helyzet ki a jót, hanem az történt, hogy ő kezdte el megfúrni ezt az egész szövetséget, amit azt gondolom, hogy én építettem veletek.
„K**va nagy red flag”
Vogel Hanzelnek is elmesélte, amit később az Indexnek adott interjújában is felidézett, hogy Magyar Péter nehezen kezelte a jelenlétében az indulatait. „Olyan dührohamot… nem, sokként, sok részlet… olyan dührohamot kapott egyik alkalommal, hogy állt az utcán, úgy üvöltött velem, hogy így ment rám… Vogel Evelin: A saját háza előtt, a gyerek az autóban ült és sírva fakadt az én gyerekem. És ez is egy ilyen k**va nagy red flag volt, hogy én most mibe is viszem magam bele meg a gyereket? Mert abban a pillanatban, hogy őt hibáztatod vagy kérdőre vonod, tehát ugye, tehát ő már felelősséget a kudarcaiért és a hibáiért nem tud vállalni érdemben. És lehet, hogy majd fog tudni, ha rajtatok múlik és ti nagyon, ezekbe következetesen beleálltok, mert nem ő a császár, aki (…) tett valamit, meg valahonnan jött, amúgy bosszúból tette azt, amit tett, hogy a Partizán interjúba elment, az bosszú, színtiszta bosszú. Bosszúra nem lehet építeni. De a bosszú mellett vannak itt más dolgok is, tehát, ő tényleg, szívből látja azt, hogy wow, mennyi embernek kell segítenie, érzi a felelősséget, van egy víziója.”