A miniszterelnök beszédében elítélte az amszterdami antiszemita zavargásokat, hangsúlyozva: „Ez számunkra, magyarok számára is elfogadhatatlan.” Kiemelte Budapest kulturális sokszínűségét is, amely szerinte szimbolizálja a város toleranciáját:
„Önök most egy olyan városban vannak, ezt a külföldieknek mondom, ahol Európa talán legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa egymástól lényegében egy kőhajításnyira van.”
A csúcstalálkozó fő témája a versenyképesség volt, amelyről Orbán Viktor hangsúlyozta: „Az elnökség azt tűzte ki célul, hogy a versenyképességre összpontosítjuk az összes erőnket… és hosszú hónapok munkájával ezt sikerült elérni.” Kiemelte, hogy közös budapesti deklarációt fogadtak el, amely az elkövetkező öt évre a versenyképességet helyezi a középpontba. „Semmi túlzás nincs abban, hogy a budapesti deklaráció azt mondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség” – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió gazdasági versenyképessége csökkent az elmúlt két évtizedben más nagy gazdaságokhoz képest, és sürgős intézkedésekre van szükség. Kiemelte az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló terveket: „Elhatároztuk, hogy végrehajtunk egy egyszerűsítési forradalmat… 2025 első félévének végére drasztikusan le fogjuk csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát.”
A miniszterelnök beszélt a tőkepiaci reformokról is, és rámutatott: „Az európai emberek megtakarításának az összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják… Ezért nekünk a bankbetéteket át kell vinnünk pénzügyi alapokba.” Orbán kiemelte, hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyetértett az új intézkedések fontosságában: „Elnök asszony is arról beszélt, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig genetikailag nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.”
Orbán Viktor bejelentette, hogy az EU új intézkedéseket fog bevezetni, például a versenyképességi tesztet, amely minden új jogszabály hatását méri majd. Hangsúlyozta, hogy von der Leyen és a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a versenyképesség kérdése rendszeresen napirendre kerül a jövőben. „Úgy éreztem, hogy senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát… Erre egyetlen lehetséges európai válasz van, mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – fogalmazott.
„Van még meglepetés a tarsolyomban”
Orbán Viktor – kérdésre válaszolva – arra is kitért, hogy a magyar EU-elnökség még nem ért véget, és további terveik is vannak a hátralévő időszakra.
„Ez egy jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel. Van még néhány meglepetés a tarsolyomban, de most nem azért jöttünk össze, hogy ezekről beszéljünk. Még van előttünk két hónap. Remélem, érünk majd el komoly eredményeket” – fogalmazott.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozón elfogadott intézkedések hatásának időbeli érzékelhetősége kapcsán határozott véleménye van: „Az első kérdésére, hogy mennyi idő kell, hogy Önök is érezzék, hogy amit itt elhatároztunk, az eredményre vezetett. Az én válaszom az, hogy hat hónap.” Hozzátette, hogy 2025. július 1-jéig már látni kell az előrehaladást: „Tehát 2025. július 1-jén nekünk itt kell állnunk, hogy valahol állnunk kell, és azt kell mondani, kitűztünk célokat, ezekből valamit teljesen megvalósítottunk, és bizonyos célokat pedig időarányosan elértünk. És ezt látni kell, és a cégeknek érezniük kell.”
Orbán Viktor szerint a hat hónapos időkeret elegendő ahhoz, hogy érzékelhető eredményeket érjenek el, és bár Emmanuel Macron francia elnök optimistábban látja a helyzetet, több időt jósolva, Orbán kitartott saját álláspontja mellett: „Szerinte van két évünk is, szerintem hat hónapunk van, és lehetséges hat hónap alatt érzékelhető döntéseket hozni.”