Balásy elmagyarázta, hogy a forintgyengülést kétféleképpen kell értelmezni. Az egyik a globális események okozta gyengülés, például amikor „Trump megmozgatta az egész világot”, aminek következményeként a dollár erősödik.
Ez a „risk off” jelenség a befektetők menekülését eredményezi a kockázatos devizákból, mint például a forintból és a zlotyiból.
Külön kiemelte, hogy „ami nincs rendben, vagy ami sokkal inkább magyar specifikus dolgokkal magyarázható, az a zlotyival szembeni gyengülés”, hiszen a zlotyi is hasonló piaci hatásoknak van kitéve, de a forint gyengülése ezzel szemben túlzott.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a magyar kormány politikailag támogatta Trump győzelmét. Ezzel kapcsolatban Balásy megjegyezte: „Amit a magyar kormány csinál, az politika. Ami a forinttal történik, az meg gazdaság.” Hangsúlyozta, hogy a kormányzati politika és a valós gazdasági hatások között gyakran van eltérés, amit más országok példája, mint Törökország, Venezuela vagy Argentína is igazol. „Egyvalamit nem tudnak elfedni, azt, hogy a devizájuk, meg a kötvénypiacuk hogyan viselkedik, mert hiszen arról az egész világ mond véleményt.”
Balásy szerint az EU-s kapcsolatok jelentősége kulcsfontosságú Magyarország gazdasági helyzetében: „Az EU és az EU-blokk az, ami nagyon sokat segít”, szemben azokkal az országokkal, amelyek kívül rekednek ezen az integráción. A beszélgetés végén a portfóliókezelő azt tanácsolta, hogy a pánikhelyzetek elkerülése érdekében a megtakarítások devizában történő tartása stratégiai döntés legyen:
„Nem most, a pánikban 410-en kell azon gondolkozni, hogy jaj, most mi lesz a forinttal, 380-on kellett volna” – tette hozzá.