Itthon

“Muszáj Herkulesként” tárgyaltak, most megszavazták – Elég az Erasmushoz ez?

Csuhaj Ildikó
Hirdetés

Az Országgyűlés ma új összeférhetetlenségi szabályokat szavazott meg a 21 alapítványi egyetem kuratóriumait illetően, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokat újra “aktiválja” Brüsszel. Kérdés, hogy ez mire lesz majd elég Ursula von der Leyen új Bizottságának?  

Hirdetés

A Bizottság tavaly októbertől “nem méltóztatott válaszolni”, a mostani tervezet, amennyire én tudom, nagyjából a tavaly októberi megállapodásunkat tükrözi”. Én nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottságban győz a józan józan ész. Az Európai Bizottságnak kell értékelni a történteket, “azoknak a biztosoknak, akik miatt nem mehetnek ma magyar diákok Erasmusra” – ezt még október elején nyilatkozta az atv.hunak az Erasmusról Navracsics Tibor, miután a kormány nevében Hankó Balázs KIM-miniszter társadalmi vitára bocsátotta az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokat érintő törvénymódosítást. 

Arról, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette az Erasmust az alapítványi magyar egyetemeknél, itt számoltunk be korábban, Navracsics Tibor miniszter brüsszeli tárgyalásairól pedig itt írtunk.

Most szeptembertől ugyanakkor megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó hallgatók számára, így aki külföldön szeretne tanulni, az csak az állami Pannónia programban tud részt venni.

A parlament most megszavazta… 

Az Országgyűlés most megszavazta …. igen vokssal, …. ellenében,  …. tartózkodás mellett a közérdekű közalapítványokról szóló törvény módosítását. De változatlanul kérdés, hogy év végéig Brüsszelben feloldják-e a 21 magyar alapítványi egyetem hallgatóinak és kutatóinak az Erasmus+ és a Horizont programból való kizárását?

Nyilván ez attól is függ, hogy mikor áll fel az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Az uniós biztosok és az alelnökök európai parlamenti szakbizottsági meghallgatása ezen a héten zajlik. 

Kik lesznek összeférhetetlenek? – ezt szavazták meg a Fidesz-KDNP honatyák 

A kormány részéről, amikor társadalmi vitára bocsátották a tervezetet emlékeztettek arra: a társadalmi egyeztetésre közzétett törvénymódosítási javaslat megegyezik azzal, amelyre 10 hónapja várja Brüsszel válaszát a kormány. Kiemelték, hogy a magyar kormány folyamatosan az „igazságtalan és méltatlan” helyzet feloldásán dolgozik. Másrészt, a kormány törvénytervezete „rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő -, amit a Bizottság aggályosnak talált”, de a testület javaslatainak egy részét „nem fogadja el”.

A most megszavazott törvénymódosítás azt tartalmazza: az alapítvány kuratóriumának és az fb-nek a tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. 

“Támogatott alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja nem lehet az, aki a megbízatásának kezdetekor

a) országgyűlési képviselő,
b) polgármester, főpolgármester,
c) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai felsővezető,
d) a Kit. szerinti kormánybiztos,
e) a Kit. szerinti miniszteri biztos,
f) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
g) a Kit. szerinti szakmai vezető,
h) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019.
évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő”.

Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék vizsgálja a kormány javaslata szerint.

Kihűlési szabályok

“A támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra”.

Ami a “kihűlést” illeti – azaz, hogy például miniszterek, képviselők, polgármesterek ne tudjanak a lemondásuk után azonnal átülni kurátornak -, az Európai Bizottság szerette volna, hogy a „kihűlési időszak” 2 év legyen, de a kormány 1 évben szabja meg a “szünetet”.

A most módosított rendelkezések szerint a törvény V/A fejezete – aminek „az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokról” a címe – mondja ki ezeket a rendelkezéseket.

Korábbi hírek szerint ezzel vélhetően nem vonatkoznak majd például az MCC-re, hanem a több mint 30 alapítványból csak arra a 21-re, ami a modellváltó egyetemek mögött áll. 

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek