Tordai Bence országgyűlési képviselő írta meg a közösségi oldalán, miszerint bár a politika sokszor iszapbirkózásnak tűnik, valójában a közös ügyeinkről szóló döntések folyamata, amely életminőségünket, ezzel halálunk időpontját is befolyásolja. Amikor az Országgyűlés törvényeket hoz vagy a kormány összeállítja a költségvetést, arról is dönt, hogy lesz-e tiszta vizünk és tiszta levegőnk, milyen minőségű élelmiszert fogyasztunk, milyen lakhatási körülmények között élünk, és van-e erős szociális hálónk – ezek mind befolyásolják az életkilátásainkat.
Tavaly 247-en fagytak halálra Magyarországon, míg a hasonló népességű, de hidegebb téli éghajlatú Ausztriában mindössze 35-en. Ha az osztrák adatokat az elmúlt évekre is megnézzük, látható, hogy tíz év alatt kevesebben haltak meg fagyhalál következtében Ausztriában, mint nálunk egyetlen év alatt, 2023-ban!
Ezekért a halálesetekért politikai felelősség terheli a döntéshozókat, mivel megfelelő lakáspolitikával és szociális hálóval drasztikusan csökkenthetnénk a fagyhalál valószínűségét. A nemzetközi összehasonlítás is azt jelzi, hogy lenne lehetőség a tragédiák számának mérséklésére.
A 2023-as statisztikák szerint Magyarországon a „nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek” harmadik leggyakoribb oka a hipotermia, vagyis a fagyhalál. Tavaly 247 honfitársunk életét vette el ez a láthatatlan gyilkos; az áldozatok 70%-a 60 év feletti volt, és a KSH adatai szerint a tragédiák 60%-a otthon történt, csak 17%-a közterületen. Látható tehát, hogy – ellentétben a közhiedelemmel – a kihűlés elsősorban nem az utcán élőket, hanem a rosszul fűtött otthonaikban élőket veszélyezteti. Ma magyarok százezreinek, főként a kisnyugdíjasoknak választaniuk kell, hogy tüzelőt, ennivalót vagy gyógyszert vesznek.
A megélhetési- és lakhatási válság, az energiaszegénység felszámolása egy felelős kormányzat kiemelt célja kéne legyen, és e törekvés sikerének egyik legerősebb, legfájdalmasabb mérőszáma a hipotermiában elhunyt polgártársaink száma. A mai magyar kormány azonban nem tesz érdemi lépéseket – hiába dolgoztuk ki és nyújtom be évről évre az Országgyűlésnek a kihűléses halálozások megelőzését és a lakhatási válság enyhítését célzó javaslatcsomagot, ezt a fideszesek rendre lesöprik az asztalról. De nem adom fel; addig megyek, míg célt nem érünk, mert a tét évente több száz polgártársunk élete! – fogalmazott Tordai, aki kiemelte:
Ismét beadom a javaslatunkat, ismét kikértem a KSH adatait jól kiegészítő ORFK-statisztikákat, és ismét erre az ügyre próbálom felhívni a média és azon keresztül a nyilvánosság figyelmét a tél közeledtével, halottak napja alkalmából.
A feladat nem egyszerű, mert a kihűlés “láthatatlan halál”. Az újságokban, híradókban rendszeresen látunk-hallunk emberi tragédiákról, például vízbefúlásról szóló híreket, de szinte soha nem hír az, amikor egy fűtetlen otthonában kihűlt, idős embert találnak holtan. Pedig több mint kétszer annyian halnak meg hipotermia, mint vízbefulladás miatt (247 vs 107 eset 2023-ban)! Ideje volna végre helyén kezelni a kihűléses halálozást, tenni a jobb láthatóságáért, és ezzel is küzdeni a tragédiák számának csökkentéséért.
Amikor megemlékezünk a halottainkra, gondoljunk azokra is, akiket nem ismertünk, de akiknek a halálát talán megelőzhettük volna! Döntéshozóként, újságíróként, választópolgárként mindannyiunknak megvan a magunk felelőssége. Próbáljunk meg felnőni ehhez! –
emelte ki Tordai Bence.