A mai Kormányinfón Gulyás Gergely és Vitályos Eszter részletesen tájékoztattak a kormányülésen megvitatott főbb témákról, amelyek az új gazdaságpolitikai irányvonal, az otthonfelújítási támogatás, és a gyermekeket érintő adókedvezmények voltak.
Gulyás elmondása szerint a kormány a 2025-ös költségvetés elfogadásával „egy új gazdaságpolitika” elindítását tervezi, amely gazdasági növekedést és stabilitást hozhat. A költségvetés végszavazása december második felében várható, és az elfogadás előtt egy Nemzeti Konzultáció révén az állampolgárok véleménye is kikérhető. Az új gazdaságpolitika célja „3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés elérése” 2025-ben és 2026-ban, miközben „konzervatív számítások szerint” jövőre 3,4%-os növekedést prognosztizálnak. Hozzátette, hogy az új BMW és BYD gyárak debreceni, illetve szegedi működése is „mérhető gazdasági növekedést fog eredményezni”.
Munkáshitel program
A kormány döntött a 17–25 év közötti fiatalok számára bevezetendő munkáshitellel kapcsolatban, amely kamatmentes, szabadon felhasználható hitelt kínál legfeljebb 4 millió forintos összegben. A hitel feltétele heti legalább 20 órás foglalkoztatottság Magyarországon, és „5 éves magyarországi munkavégzést vagy vállalkozói tevékenységet” várnak el a hitelfelvevőktől. A gyerekvállalást ösztönző módosítások is szerepelnek a programban: „egy gyermek után két évig felfüggesztjük a törlesztési kötelezettséget, két gyermek után újabb kétéves moratóriumot vezetünk be, és az akkor fennálló tartozás felét el is engedjük, harmadik gyermek esetén pedig a teljes tartozást elengedjük.” A hitel futamideje tíz év, és január 1-jén lép életbe.
Vidéki otthonfelújítási támogatás
Az új program támogatást nyújt azon családok számára, akik „ötezer főnél kisebb népességű településen laknak”. A támogatás az otthonfelújítás költségeinek 50%-át, de maximum 3 millió forintot fedez, kiegészítve egy államilag támogatott, 6 millió forintos jelzálogalapú kölcsönnel, amely 3 százalékpontos kamattámogatást nyújt. A korábbi programban részt vett családok 3 millió forintig jogosultak a támogatásra, ha korábban nem merítették ki a keretet.
Gyermekek után járó adókedvezmény
A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely a „gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását” javasolja, két lépcsőben, 2024 júliusától és 2026 januárjától. Gulyás összegzése szerint az új gazdaságpolitika egyik fontos célja a „gazdasági semlegesség politikája”, amely csökkenti a külső függőségeket. Pozitív eredményként említette, hogy idén a reálbérek 9-10%-os emelkedést mutatnak, ami azt jelenti, hogy „az emberek bére az év végén egy tizeddel többet fog érni átlagosan, mint amennyit év elején ért.”
Az ATV kérdései
Az ATV munkatársa a harmadik negyedéves gazdasági növekedés gyenge eredményéről kérdezte Gulyás Gergelyt a Kormányinfón – amivel kapcsolatban az Erste elemzője úgy fogalmazott, nem egy Jaguár, a növekedési ütem messze elmaradt az elvárásoktól.
„Mit mondott miniszterelnök úr a kormányülésen, meglepte-e ez őt személyesen?” – tette fel a kérdést kollégánk, és felidézte, hogy a Nemzeti konzultációban be vannak írva olyan ígéretek, mint az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós bruttó átlagkereset, vagy az 5%-os lakáshitelkamat. „Ha csak 3 százalékos lesz a növekedés, akkor is meglesz az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós bruttó átlagkereset?” – kérdezte Csuhaj Ildikó.
Gulyás válaszában elismerte, hogy az 1000 eurós minimálbér árfolyamfüggő, de hangsúlyozta, hogy a kormány célja a 400 ezer forintos minimálbér elérése az adott időszakon belül, amit 3 százalék körüli növekedés esetén is biztosítottnak tartanak.
A gyenge negyedéves adatok kapcsán kifejtette, hogy a kormány inkább éves szinten tekint a gazdasági eredményekre, hiszen „tavaly recesszió volt, idén pedig növekedés lesz.” Gulyás arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei évben különösen erős, 9-10 százalékos reálbéremelkedés várható, amit a piacgazdaság elmúlt 35 évében példátlannak nevezett.
Munkatársunk a Portfolio konferencián elhangzottakat is felidézte, ahol Nagy Márton kijelentette, hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár idénre. Gulyás ennek kapcsán elmondta, hogy az év végi adatok ismeretében ez a cél optimistának tűnik, és „nagyon jónak kell lennie az utolsó negyedéves adatnak,” hogy ezt az eredményt elérjék. „Talán a racionalitás határain túl jónak kell lennie az utolsó negyedéves adatnak ahhoz, hogy ez 1,5 százalék legyen” – tette hozzá.
4,5 milliós négyzetméterár
Az ATV munkatársa megkérdezte Gulyás Gergelyt arról a nemrégiben nyilvánosságra került ingatlanvásárlásról, amelyet Lázár János vezetésével a kormány 2022-ben hajtott végre az V. kerületi Vértanúk terén.
A HVG tudósítása szerint az állam ekkor 450 millió forintot költött egy mindössze 96 négyzetméteres ingatlanra, ami az akkori piaci árakhoz képest rendkívül magas, 4,5 millió forintos négyzetméterárat jelentett.
„Lehet-e tudni, hogy milyen célra vásárolták, eladták-e azóta, mi volt a funkciója, és mi indokolta, hogy ilyen drágán megvegyék ezt az ingatlant?” – hangzott el a kérdés.
Gulyás Gergely válaszában elmondta, hogy az elővásárlási jog gyakorlása a vonatkozó minisztérium feladata, és ilyenkor egy már meglévő adásvételi szerződéshez csatlakozik az állam. Hangsúlyozta, hogy az ingatlan árát a piac határozza meg, így az értékaránytalanság kizárható, hacsak visszaélés nem történt – bár ez utóbbiról senki nem beszélt ebben az esetben.
„Két lehetőség van. Az egyik, hogy a HVG tudósítója jár kormányülésre, a másik, hogy én nem. Harmadik ebben az esetben nincs” – mondta, utalva arra, hogy a HVG állításai ellenére a döntés részleteit nem tárgyalták kormányülésen.
Arra a kérdésre, hogy ő személy szerint nem tartja-e magasnak az árat, úgy válaszolt: „Én nagyon drágállom, mert én biztos nem tudnám megvenni”. Mégis hangsúlyozta, hogy ez egy speciális jogi helyzet, amely a világörökségi területeken lévő ingatlanokra vonatkozik. „Itt egy adásvételi szerződés megköttetik, és az elővásárlási jog szabályai szerint ebbe az adásvételi szerződésbe léphet be meghatározott világörökségi területeken a magyar állam” – magyarázta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy milyen célra kívánják használni az ingatlant, Gulyás nem adott konkrét választ, de megígérte, hogy utólagosan tájékoztatást ad az ingatlan hasznosításáról. Emellett elmondta, hogy a világörökségi helyszíneken történő elővásárlás jogának bevezetése során a kormány célja részben az volt, hogy csökkentsék a külföldi tulajdon arányát, és szimbolikus, nemzetbiztonsági szempontból is fontosnak tartják, hogy ezek a területek állami tulajdonban maradjanak.
Az ATV munkatársa végül arról is kérdezte, hogy volt-e hasonló vásárlás korábban, mire Gulyás kijelentette, hogy nincs tudomása ilyenről.