Az NNGYK folyamatosan monitorozza a vízminőséget a magyar településeken. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatók a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik, de az NNGYK saját ellenőrző vizsgálatokat is végez.
Az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét kormányrendelet is szabályozza. A népegészségügyi központ több, potenciális egészségkockázattal rendelkező paramétert is vizsgál – írja az Index.
Az ivóvíz minősége megfelelő, ha a paraméterek bizonyos határértékeken belül maradnak. A települések vízminőségét négy kategóriába sorolják:
- Megfelelő minőségű ivóvíz
- Indikátor-paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz
- Eseti bakteriológiai kifogás
- Kémiai szempontból nem elfogadható
Az október 24-én lekérdezett adatok szerint 3155 vizsgált településből 1892 helyen, az esetek 60 százalékában volt megfelelő minőségű az ivóvíz.
„Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrithatárérték-túllépés, a nitritkoncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma évről évre csökken” – ismertették.
Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy a településeken szolgáltatott ivóvíz minőségének értékelése a települést ellátó ivóvízellátó rendszer vízvizsgálati eredményein alapul.
A vízminőség romlásának több oka is lehet. Az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (például az ólomkioldódási vagy baktériumszaporodási problémákat) nem tükrözi a lista. A belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.
A portál szerint kiemelték, hogy a magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából.