Álmok, illúziók, szerelem, szex, intrika, nem kívánt terhesség, beteges sikervágy, pénz, sok pénz, státusz, hazugság, cinizmus, siker, hűtlenség, árulás, kiábrándulás, becsület és jellem. Mind olyan fogalmak, amelyeket egy felnőtté váló ifjúnak a saját bőrén kell megtapasztalnia, vagy látnia, hogy kapizsgálja egy picit azt, hogy hova is született.
A Bolond Istók ennek a megvilágosodásnak a momentumát igyekszik megmutatni, úgy, hogy az alapsztori „full real”, teljesen magyaros, sőt, nem kisebb írófejedelemmel esett, meg, mint a mi Arany Jánosunkkal.
Bár az érettségin nem tétel a nőügyei, de tanulságosak.
Még mielőtt a Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina „Bolond Istók” filmjére rátérnék, rögtön kitérnék arra, hogy nem hiába rajonganak sokan a coming of age történetekért. Az emberi fejlődést, a fiatalkor és a felnőtté válás folyamatát ábrázolva ezek művek gyakran a személyes identitás kereséséről, a szülői és társadalmi elvárásokkal való küzdelemről, nem mellesleg az érzelmi és intellektuális fejlődésről szólnak. Meg persze a szerelemről. A francia irodalomban a „roman d’apprentissage” olyan sztárírók képviselik, mint a két nagypályás ász, Stendhal és Balzac.
Az „Elveszett illúziók”-ban Balzac főhőse a világ meghódítására készül, mint minden rendes ifjú. A tehetséges főhős, Lucien az unalmas vidéki életet kevésnek találja, gigantikus költői ambícióik fűtik. Helyesen. Mikor ne legyen valakinek dicsőségvágya, ha nem fiatalon. A siker persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Hatalmasat bukik. Tapasztaltan, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén. Balzac a kisiklott karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről (kilóra megvehető propandistákról), a szép nőket megszerző bankárokról, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének prostituálódásáról.
De valamikor csak egy momentumot ragadnak meg a művészek, mint a Whiplass című filmben, melyben a sokat követelő, kegyetlen és szadista zenetanára hatására Andrew, a tehetséges ifjú dobos elhatározza, hogy „óriási” dzsesszzenész lesz. A legjobb. A legnagyobb. A zseniális. Csak ez az érték. A „oktatás” kezdetben romba dönti a személyiségét, mindent feláldoz, hogy a végén rájöjjön, hogy a csodált tanára ugyan szakmailag egy gigász, de emberileg manipulátor. Gyenge és gonosz. A fiút játszó Miles Teller zseniális, és a fanatikus tanár, azaz az őt megformáló J.K. Simmons pedig elképesztőt hoznak ki magukból, az emberi jellem mélységeiről és magasságairól. A fiú itt is felébred. Felnő.
Önmagában jó egy film, ha egy nézőnek rögtön ilyen előzmények ugranak be. Tartalmi szempontból ezt a hagyományt hozza a Bolond Istók. A sztori lényege egyszerű, Arany János (részben saját maga által megírt) története. Ugyan nagyvonalakban. Istók (akit Liber Ágoston ifjú színész játszik remekül [a srác még hasonlít is egy kissé Miles Tellerre]) otthagyja a kollégiumot, hogy színész legyen. Bármit megtenne az álmáért, az istenéért, a színházért. A vándorszíntársulat vezetője, Hubay (akit Pál András formál meg kitűnően) persze jól kihasználja. Nem kicsit, nagyon.
Bolond Istók anekdotahős, az ostoba, felületes ember jelképe a 17. századi kultúrában, de itt lépésről lépésre derül ki, hogy milyen játékot játszanak a felnőttek. Hogy mi is van a felület mögött. A súlyos elvetettség érzéssel, a mocsokból jövő ifjú színésznő, aki két férfi ágyába is befekszik, a rejtélyes múltú Sári (Gellért Dorottya) pokla a kezdetleges abortusztól a hírnévig, amiért az igazi, a nagybetűs szerelmet is képes feláldozni.
Hajdú Steve – aki fontos mellékszereplő, mint vezető színész, a hírneves 19. századi teátrista, Szákfy József alakját idézhette fel – a valós értéket ismerő, de maga körül a cinizmussal várfalat építő kiégett realistát hozza. Jordán Adél pedig „álomgyilkos” hideg méregkeverőt, aki maga is egy férfi áldozata. Mind olyan téma, amely egy felnövésben levő fiatal a Tik-tokon nehezen ért meg, noha pedig a személyes sorsuk/sorsok miatt nem lényegtelenek.
Szóval. Arany János jó arc volt. Nemcsak azért, mert ő rendelkezett a legnagyobb szókinccsel, hanem mert valójában igazi punkként kezdte a pályáját. És végre van egy film erről. (HZS)
Adatlap
A Bolond Istók című filmet a Filmsquad gyártotta és forgalmazza. Producere Major István, akinek a nevéhez olyan nagyszabású hazai és nemzetközi filmek kötődnek, mint az Aurora Borealis, a Szia, Életem!, a Liza, a rókatündér vagy a bemutatás előtt álló Slingshot és a Nuremberg. A rendezői feladatokat Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) vállalta el, aki mellett társrendezőként közreműködött Hegedűs Georgina, a Bolond Istók forgatókönyvírója. A film képi világáért Gosztola-Schenker Ábris (Mellékhatás, A Király, A tanár) operatőr felelt, míg a látvány Valcz Gábor, a jelmezek Kemenesi Tünde munkáját dicsérik. A Bolond Istók vágója Czakó Judit, a zeneszerzője pedig Csengery Dániel (Liza, a rókatündér, A nemzet aranyai, Ida regénye) volt.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)