Az index az idősek életminőségét, anyagi jólétét és a nyugdíjak által nyújtott támogatást veszi figyelembe – írja a Hírklikk. „Ezek a sorrendek mindig csalókák. A nyugdíjak összehasonlításakor nem lehet érmeket osztani, mint a sportversenyeken” – figyelmeztet Simonovits András nyugdíjszakértő, aki szerint a magyar nyugdíjasok helyzete elsősorban a rendszer igazságtalanságai miatt kedvezőtlen.
Az Európai Bizottság és az OECD javaslatokat tett a magyar nyugdíjrendszer átfogó reformjára, figyelmeztetve a rendszer hosszú távú fenntarthatóságára és a demográfiai öregedés kihívásaira. A kormány azonban úgy látja, hogy „a hazai nyugdíjrendszer egészséges, hosszú távon is működőképes”.
Ezzel szemben Simonovits András szerint az OECD jelentése túlzott optimizmust mutat. A jelentés például kiemeli, hogy egy 45 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonuló személy nyugdíja elérheti az utolsó nettó fizetésének 90%-át. „Ezzel csak az a baj, hogy nagyon kevés ember megy 45 éves szolgálati idővel nyugdíjba” – jegyzi meg a szakértő, hozzátéve, hogy a magyar nyugdíjak rendkívül gyorsan inflálódnak, és a jövedelmi különbségek folyamatosan nőnek.
Az Európai Parlament jelentése szerint a nyugdíjrendszerek kialakítása egyre több embert sodor az időskori szegénység kockázatába, és ez alól Magyarország sem kivétel.
Az adatok szerint mintegy ötszázezer magyar nyugdíjas havi nyugdíja kisebb 140 ezer forintnál, és több mint kilencszázezren kevesebbet kapnak 180 ezer forintnál, amely az idén várhatóan a szegénységi küszöb lesz. Ezek a számok is rávilágítanak arra, hogy a kormány azon állítása, miszerint „a magyar nyugdíjrendszer viszonylag jól teljesít”, erősen megkérdőjelezhető.
A legfrissebb adatok alapján a 65 év felettiek körében a szegénység aránya 20,7%, míg a relatív jövedelmi szegénység 14,5% körül mozog. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya pedig meghaladja a 9%-ot.
Simonovits András szerint a magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb problémája a nyugdíjak közötti egyre szélesebb szakadék. A járulékplafon eltörlésével „szélesre nyitották az ollót a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között”. Míg egyesek százezer forintnál is kevesebb nyugdíjat kapnak, mások milliós nagyságrendű összegeket. Ez a rendszer egyik alapvető feszültségét képezi. Emellett a nyugdíjazás időpontja is jelentős különbségeket okozhat: egyetlen nap eltérés akár 10%-os nyugdíjemelkedést is eredményezhet, ami szintén igazságtalanságokat szül.