A kereset emelkedik, az infláció pedig csökken. Júliusban csaknem 12 százalékkal volt magasabb a medián reálbér, mint 2023 nyarán. Költekezhetnének tehát a magyarok, mégsem teszik. Helyette megtakarítanak. Az Eurostat szerint az első negyedévben 20 százalékra ugrott a megtakarítási ráta.
És hogy ez mit is jelent pontosan? Azt, hogy a magyarok 1000 forintból átlagosan 200 forintot takarítanak meg. Az elmúlt tíz év átlagában ez 150 forint volt. Ez pedig azt is jelenti, hogy az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb a megtakarítási ráta.
Ez a kormánynak is feltűnt. A nemzetgazdasági miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a magyarok nem fogyasztanak eleget. A gazdasági növekedés elmaradása mögött Nagy Márton egy másik okot is felfedezett. Azt, hogy a magyarok – a feleségét is beleértve – egyre többet rendelnek külföldi webshopokból. Ez pedig a kabinet gazdasági elképzeléseinek is keresztbe tesz.
„Fogyasztunk, de ugye ezt a terméket importáljuk, tehát ez GDP szempontjából semleges. De valójában mégis csak negatív, mert, ha itthon fogyasztanánk, hazai boltokból, magyar boltokból, akkor az növelné a GDP-t, így meg mivel külföldi webshopból, az semleges a GDP. A kettő között tehát egy negatív reláció van” – magyarázta Nagy Márton.
A megtakarításokról szóló statisztika egy adatsor, azt érdemesebb árnyaltabban kezelni. Legalábbis a GKI vezérigazgatója szerint.
„A magyar állampolgárok 30 százaléka képes megtakarítani, és ezeknek is a túlnyomó része relatíve kis pénzeket tud félrerakni. Ugyanakkor van egy nagyon szűk, a társadalom 1-2%-át érintő, főleg olyan réteg a jelenlegi kormányzathoz közel álló vállalkozások és azoknak a családtagjai, ahol adott esetben egy ember önmagában 50 milliárdot tud félrerakni” – mondta Molnár László.
Noha árnyalt a kép, Nagy Márton szerint az óvatosság jellemzi a költekezési szándékot. A kabinet akciótervvel pörgetné fel a gazdaságot. Ennek része a munkáshitel, a tőkejuttatás a KKV-szektornak, a 13. havi nyugdíj állandósítása és a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása is.
Ez viszont nemcsak a fogyasztást és a növekedést, de az inflációt is felfelé húzhatja. „Éves szinten, ha nem lennének ezek a plusz stimulus programok, akkor 3 százalék körül lenne az éves átlagos infláció. Ezekkel a csomagokkal pedig nő a valószínűsége, hogy inkább a 3,5-4 százalékos tartományba fog gyorsulni, vagyis ott fog beragadni az inflációnak a szintje” – árulta el a szakértő.