Debrecen Magyarország második legnépesebb települése, mely az elmúlt bő kétszáz évben ideiglenesen kétszer is az ország fővárosa volt. A cívisvárosra a kormány jelenleg olyan társfővárosként tekint, ami Európa 30 legnagyobb ipari központja közé léphet.
„Néhány éven belül Debrecen olyan város lehet Magyarországon, mint amilyen Németországban Hamburg vagy München. Lehet, hogy legalább olyan gazdag vagy lehet, gazdagabb is, mint a főváros” – fogalmazott Lázár János miniszter.
A kormány eddig 500 milliárd forinttal támogatta a város gazdaságfejlesztését, de további gazdaságélénkítő beruházásokról is dönt majd. Ezenfelül közlekedési fejlesztéseket is végrehajtanak a városban és a tervek szerint ideköltözik majd a Természettudományi és a Közlekedési Múzeum. Előbbinél még zajlik a tervpályázat, utóbbinak lezárult a tervezési ötletpályázat.
„Ennek a részletes tervezése vagy akár a kivitelezése is elkezdhető 2026-27-ig. Ezen dolgozom gőzerővel, és aki ismer tudja, hogy a céljaimat soha fel nem adom, és az elképzeléseimet meg szoktam valósítani” – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter.
A Közlekedési Múzeum 2021-ben a Városligetből költözött Kőbányára, az Északi Járműjavítóba, melynek felújítására a kormány több mint 8 milliárd forintot költött. Többet minden bizonnyal nem is fog, hiszen a múzeum – melyre a kormány 150 milliárdot költene -, Debrecenbe költözik, a BMW-gyár és az autópálya közé.
Vitézy Dávid szerint a közlekedési múzeumnak van otthona, 125 éve Budapesten működik. Ráadásul a főváros tízszer annyi látogatót vonz, és az ország bármely pontjáról jobban megközelíthető, mint a debreceni ipari park.
„Ez egy teljesen agyament és értelmetlen terv. Én nem tudom eldönteni, hogy Lázár Jánost ilyen fokú bosszúvágy fűti a budapestiekkel szemben, vagy csak trollkodik, de ez egy olyan értelmetlen terv, hogy erre közpénzt költeni, az a hűtlen kezelés kategóriájába tartozik” – magyarázta Vitézy Dávid.