“Ha megnézzük az európai országokban az elmúlt hónapokban, hetekben meghozott intézkedéseket, akkor azt látjuk:
mindenhol vannak olyan intézkedések, amik vagy a vállalati szektort, vagy a bankokat érintik, elég Szlovákiára vagy Franciaországra gondolni”
– ezzel kezdte a válaszát Varga Mihály, amikor munkatársunk megkérdezte a mai Portfolio konferencián, a Budapest Economic Forumon a Csányi Sándor által megfogalmazott kritikákról.
Az OTP elnök-vezérigazgatója a beszédében azt fogalmazta meg, hogy ahogy Pelé, ők is ólomnehezékkel a cipőjükben futnak – s bár így is jól teljesítenek -, de nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány. De Csányi Sándor azt is szóvá tette: a legrosszabb az, hogy a legtöbbször egy adó bevezetésekor tett ígéret ( a kivezetésre ) nem teljesül, “az extraprofotadónak idén már nem kellene léteznie”.
Gyorsan változnak a gazdasági folyamatok – indokolt a miniszter
Varga Mihály – aki szintén felszólalt a konferencián -, hogy miért vezették ki például 2024-ben a banki különadót, az atv.hunak nyilatkozva azzal reagált: egy olyan világban, olyan körülmények között élünk, ahol rendkívül gyorsan változnak a gazdasági folyamatok.
“Egyetértek elnök úrral, valóban a korábbi ígéret az volt, hogy ez az adó meg fog szűnni” – fogalmazott Varga Mihály, aki a közbevetésünkre azt mondta: “egy lassú kivezetésre tettünk most javaslatot”.
“Az a várakozásunk, hogy a kamatkörnyezet gyorsabban javul, nem következett be. A kamatok lassabban változnak, ez pedig a költségvetésnek a terheit magas szinten tartja, ezért szükség van az adóbevételre. Ez ilyen egyszerű. Türelmet kérünk!
– hangsúlyozta az atv.hu kérdésére Varga Mihály, azt is hozzátéve: a következő évek már arról szólhatnak, hogy ez a teher csökkenni fog.
Mint ismert, 2024-ben is érvényben maradtak az eredetileg 2022-re és 2023-ra tervezett különadók. A korábbiakhoz képest az fontos eltérést jelent ugyanakkor, hogy a banki különadó mértéke magyar állampapírok vásárlásával csökkenthető.