A Portfolio “Budapest Economic Forum 2024” konferencián Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról is beszélt a lakáshitelek és a kormány elvárása kapcsán: furcsa logika, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetnünk, “de egy szót sem hallok arról”, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe.
Az inflációról: legyőztük, ott maradt …
“Az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt. Én már régóta elengedtem, az inflációtól már nem kell félni” – fogalmazott Nagy Márton a konferencián. 2024-re 3,7 százalékosat prognosztizál, 2025-re pedig 3,2 százalékos éves átlagos inflációt – hangzott el.
A bankrendszer stabil
A miniszter reagált Csányi Sándor előadására is azzal: az jól látszik, hogy a magyar bankrendszer stabil, hitelez, és arra fordítja a pénzét, amire a bankrendszernek kell.
Lesz-e megegyezés az 5 százalékos kamatplafonról?
Nagy Márton a konferencián arról is beszélt, hogy bár kap kritikákat is, jól viseli ezeket, és bízik az 5 százalékos lakáshitel kamatplafonról is a megegyezésben.
Munkatársunk kérdésére – mire alapozza, hogy meglesz a bankokkal a megegyezés a lakáshitelek 5 százalékos thm-plafonjáról, van olyan szint, ami már veszteséges vagy kockázatos lehet a pénzintézeteknek – a nemzetgazdasági miniszter a konferenciáról távozóban azt mondta:
“Ez így van, de van olyan csoport, amelyik a bankok számára is érdekes lehet, mint ügyfél, és van olyan csoport, akik gazdaságpolitikailag segítendők”. Ők a fiatalok, az első lakáshoz jutók – tette hozzá.
Nagy Márton a kérdésünkre hangsúlyozta: “nem arról van szó, hogy 150-200 négyzetméteres lakást kellene támogatni az 5 százalékos thm-plafonnal, vagy négyzetméterárban 2-3 milliósat. 40-50 négyzetméteres lakásokat, első lakást, pályakezdőkét kell támogatni, egymilliós négyzetméter árasat, azért, hogy ők ténylegesen lakáshoz jussanak”.
Magyarországon a lakhatás összefügg a demográfiai kérdésekkel, egy magyar fiatal számára a biztonságot egy lakás jelenti – tette hozzá a miniszter.
Szigorítás jön az Airbnb-nél
Nagy Márton a konferencián mint beszámoltunk róla bejelentette: következő 2 évre a kormány nem ad ki új Airbnb-re engedélyt. Azt is jelezte: adóemelést is tervez erre vonatkozóan a kormány, és 4-5-szörös emelésre utalt.
A miniszter előtte arról beszélt: van egy lakhatási válság Magyarországon, és a bankrendszer igenis tud segíteni azzal, hogy valami olyan kedvezményt nyújt, ami segít elérni a gazdasági célokat.
Azt külön kiemelte, hogy ha egy fiatal bérelni akar lakást, akkor a fizetésének több mint 50 százalékát teszi ki a lakbér, de van ahol akár a 60 százalékát. „Nem az áram, a gáz, a lakbér kifizetése a legnagyobb rezsi” – mondta a miniszter.
Idézte az OECD-statisztikát is, e szerint ha a havi jövedelemhez képest a lakbér aránya 30 fölötti, az lakhatási válságot jelent, a 40 százalék feletti már a kritikus szint. Mivel Budapesten ez sokkal magasabb, egyértelműen kijelenthető, hogy a fővárosban lakhatási válság van – hangoztatta.
Az alappillérek
Az új, 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv legfontosabb 3 alappillérét is meghatározta a konferencián is:a megfizethető lakhatást, a jövedelmek vásárlóerejének növekedése reálértékben ( bérek kérdése ), a tervezett Demján Sándor program pedig a kkv-k “méretváltozását” segíti.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)