Parragh László kifejtette, hogy a „munkáshitel” javaslatuk eredetileg szakmunkáshitelként került elő a nyár folyamán. Ez a program célja, hogy a kétkezi munkásokat Magyarországon tartsa. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már több javaslatot tett a kormány felé, beleértve a SZÉP kártya digitalizációját is, melyet sikeresen elfogadtak. „A SZÉP kártyának a digitalizációja már megjelent a mindennapokban,” mondta Parragh, hozzátéve, hogy ez a folyamat is a kamara javaslatainak köszönhető.
A műsorvezető a magyar gazdaság stagnálásáról kérdezte Parraghot, utalva arra, hogy az infláció és a gyenge növekedés egy pangó gazdaság képét festi. Parragh szerint azonban van esély a gazdaság fellendítésére. Véleménye szerint eljött az ideje annak, hogy a jegybank és a fiskális politika együttműködését megteremtsék.
„Ennek már az időhorizontja is látszik március tájékán”
– fogalmazott, ekkor a műsorvezető közbevetette, hogy, addig jegybankelnök Matolcsy György, mire Parragh igennel válaszolt, majd úgy folytatta:
„Ennek az időhorizontján már lehet abban gondolkozni, hogy hogyan lehet egy olyan egységes gazdaságpolitikát csinálni, amiben van valami nagyon távlatos és reálisnak képzelhető cél, amihez hozzá lehet rendelni a gazdaságpolitika valamennyi eszközét, a jövedelempolitikát – ezt a vitát látjuk ma a minimálbér kapcsán -, hozzá lehet rendelni a jegybanknak a politikáját – ami árfolyam és inflációpolitika -, és hozzá lehet tenni a társadalmi alrendszereknek a működését – például a nyugdíjrendszert abban, hogy minél több embert munkára ösztönözzünk, tovább tartó munkára. (…) Vagy pedig mondjuk az oktatást, hogy a tudásalapú gazdaságot erősítsük. Ennek az összehangolása nagyon messzire, nagyon messzire menve a gondolati síkon, akár egy olyan távlatot is hozhat gondolatmenetben, mint amit a finnek megcsináltak annak idején, vagy Japán, vagy Dél-Korea annak idején, vagy amit ma Kína csinál, és amilyen dupla tempóval előzi a világot, vagy hasít bele a növekedésbe” – fogalmazott Parragh László.
A műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az általa említett országoknál az oktatás játszotta a legfontosabb szerepet a hosszú távú gazdasági fejlődésben. Parragh egyetértett, de hangsúlyozta, hogy a változások már megkezdődtek Magyarországon. „Lassan felismerési szakaszba érkezünk,” mondta, hozzátéve, hogy a világ változásai egyfajta kényszerhelyzetet teremtenek, amely szükségessé teszi a gazdaság működésének átalakítását.
Gazdasági semlegesség
A kormány egyik fontos célja a gazdasági semlegesség megteremtése, amely különösen aktuális az Európai Unióval való kapcsolat tekintetében. Parragh hangsúlyozta, hogy Magyarország exportjának 85%-a továbbra is Nyugat-Európába irányul, és ezen az arányon nehéz változtatni. Ugyanakkor kiemelte, hogy Európa energiaköltségei jelentős kihívást jelentenek, és az ipar egy része már menekül a kontinensről. „Ha nem tudjuk biztosítani, hogy ideológiamentes legyen a termék- és nyersanyagbeszerzés, akkor saját sírunkat ássuk” – figyelmeztetett Parragh. Szerinte a Brüsszelből érkező szabályozások már sok esetben ellentmondanak a józan észnek, és nem alkalmazkodnak a valós gazdasági körülményekhez.