„Az első én leszek, aki az úton keresztül fekszik, hogyha itt ez a bánya engedélyt kap” – ilyen drasztikus lépésre szánná el magát Vitályos Eszter, ha valóban újra megnyitnák a Csobánka melletti dolomitbányát. Ehhez egyébként a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélye kellene. Az újranyitás ellen a helybéliek és a környező települések lakói is tiltakoznak, de a térség fideszes országgyűlési képviselője is ellenzi.
„Egyszerűen nem értem, hogy hogyan gondolja valaki azt, hogy egy Natura 2000-es területen, egy amúgy is iszonyú balesetveszélyes helyen egy bányát újra szeretne nyitni, úgy, hogy se a közúttal nem rendelkezik jelenleg kapcsolattal. Egy árok vezet jelenleg a bányához, át kell ugrani, hogy az ember oda tudjon menni gyalog akár.
Na most az, hogy itt kamionok, kétszer egy sávos utat elfoglalva randalírozzanak napi szinten – kiszámoltuk, hogy 17 kamionnak kellene naponta fordulni -, ez biztos, hogy kizárt dolog” – fogalmazott Vitályos Eszter országgyűlési képviselő, kormányszóvivő.
Nemcsak a kitermelés jelent problémát, hanem a bánya azt követő, 10 éven át tartó, úgynevezett rekultivációja is.
„Gyakorlatilag azt jelenti, hogy inert hulladékkal való feltöltés. Még az inert hulladékra lehet azt mondani, hogy hát igen, tulajdonképpen minden építkezés azzal kezdődik itt Magyarországon, legalábbis a 70%-a, hogy el kell bontani és amit elbontottak, azt valahova tenni kell. Határozott véleményünk az, hogy ez a valahol ez ne Csobánka, ne a Pilis, ne a bioszféra rezervátum legyen” – jelentette ki Völgyes József polgármester.
A lakókat több dolog is aggasztja: egyrészt a kamionforgalom miatt leamortizálódó utak, az ingatlanok értékcsökkenése, valamint a robbantásokkal járó zajszennyezés is.
„Amitől én szülőként a legjobban tartok, az a por és ugye az egyéb egészségügyi behatások. Mint szülői munkaközösség-vezető, rajongok a gyerekekért, féltem őket, és azt gondolom, hogy ők a jövő, akikre nagyon-nagyon kell vigyáznunk. Egy szemétlerakó, por és ez a mértékű zaj nem fér bele” – szögezte le Glöckner Réka
A lakók aláírásgyűjtésbe kezdtek, amit később beadványként juttatnának el a kormányhivatalhoz. Ebben azzal a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban tesznek észrevételeket, amit a kérelmező cég készíttetett.
„Többen több frontról támadjuk a hatóságot, hiszen a lakossági hozzászólások nyilván fontosak, mert az sok és kell vele foglalkozni. De igazából az, hogy por van és elértéktelenedik az ingatlanom, azt a hatóság valószínűleg lesöpri az asztalról, tehát itt komoly beadvány kell, ahol tételesen a hatásvizsgálat darabjaira van szedve” – mondta Magyar-Ábel Ágnes.
Az engedélyezési eljárás még nem zárult le, az érdekeltek október 21-ig tehetik meg észrevételeiket, a Pest Vármegyei Kormányhivatal csak ezt követően hoz döntést az ügyben.