Orbán Viktor az Európai Parlamentben mondott viszontválaszában hangsúlyozta, hogy bár szívesen vitatkozott volna a magyar elnökségi programról, a képviselők nem ezzel foglalkoztak, hanem a baloldal hazug vádjait ismételték meg. „Egy pártpolitikai intifádát szeretnek itt rendezni, ahol visszamondják a baloldal összes hazug vádját Magyarországgal szemben” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy ez szerinte tiszta politikai propaganda.
Orbán külön kiemelte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hozzászólását, akinek kritikáját méltánytalannak tartotta. Bár elismerte, hogy léteznek nézetkülönbségek Magyarország és a Bizottság elnöke között, fontosnak tartotta leszögezni, hogy ezek a különbségek nem volna helyénvalóak az elnökségi munkához kapcsolni. „Szerencsétlen dolognak tartom, amit az elnök asszony csinál, hogy a nézetkülönbségeket rávetíti az elnökségi munkára, ez nem helyes szerintem” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A magyar kormányfő visszaemlékezett arra az időre, amikor a Bizottság semleges szervként működött, és nem keveredett politikai csatározásokba. Véleménye szerint ma már a Bizottság az európai jobboldali, patrióta erőkkel szemben alkalmazza hatalmát. „Régebben – ahogy az alapszerződés mondja – a Bizottság a Guardian of treaties volt” – emlékeztetett Orbán, hozzátéve, hogy ma már a testület „egy politikai fegyvert csinál” ebből a szerepből.
A beszéd során Orbán kifejtette álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban is, melyet szándékosan nem érintett volna, de végül mégis reagált a témára. Élesen visszautasította von der Leyen azon megjegyzését, amely az 1956-os magyar forradalmat az ukrán-orosz konfliktussal vetette össze.
„Minden analóg és összehasonlítás a magyar 56-os szabadságharcosokat veti össze Ukrajnával, tévedés és meggyalázása a magyar szabadságharcosok emlékének” – szögezte le.
Orbán továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fronton vesztésre állnak, és ennek beismerésére szólított fel. „Ahogy az angolszász sajtó írja, ha győzni akarunk, először kell, hogy legyen elég bátorságunk, hogy beismerjük azt, hogy vesztésre állunk” – idézte az angolszász forrásokat, majd hozzátette: „A mostani vesztes stratégiát meg kell változtatni.” Orbán szerint egy új stratégia és diplomáciai tevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy a háború véget érjen.
A magyar kormányfő nem hagyta szó nélkül a Magyarországot ért embercsempészettel kapcsolatos vádakat sem. Von der Leyen korábbi kijelentésére reagálva Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország letartóztatja és kitoloncolja az embercsempészeket, és ezáltal Európa több mint 2000 bűnözőtől szabadult meg. „Magyarország összes letartóztatja az embercsempészeket… Mi megszabadítottuk Európát több mint 2000 embercsempésztől” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért elismerést érdemelnének, nem pedig bírálatot.
Orbán beszédében többször is szóba hozta az európai egységet és a Patrióták helyzetét. Kijelentette, hogy Magyarország híve a sokszínűségben megvalósuló egységnek, és soha nem fogják elfogadni azt, hogy az európai egység azt jelentse, hogy mindenkinek hallgatnia kell, ha nem ért egyet a többséggel. „Az európai egység nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kell fognia a száját, aki nem ért egyet a többséggel” – jelentette ki.
„Magyarországon a parlamentben van kétharmados többsége a kormányzó pártnak. De soha nem fordulhatott volna elő az, amit önök műveltek. Az, amit önök tettek. Magyarországon hiába van kétharmada a kormánypárti képviselőknek, az ellenzék minden pártja mindig megkapta azokat a bizottsági pozíciókat, amik megilletik őket. De önök megfosztották a patriótákat ettől, és önök akarnak bennünket kioktatni demokráciáról? Ez egy képtelenség” – fogalmazott.
Végül a magyar kormányfő válaszolt Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének kijelentéseire is, amelyek szerint senki sem áll szóba a magyar kormánnyal. Orbán ezzel kapcsolatban felsorolta, hogy találkozott több európai vezetővel, és kifogásolta, hogy Weber sértésként kezeli azokat, akik nyitottak a párbeszédre Magyarországgal. „Az elnökség előkészítéseként elmentem az ön kancellárjához Németországba, a franciák elnökéhez Párizsba és az olaszok miniszterelnökéhez Rómába. Ők senki, Weber úr?” – kérdezte.
„Azt mondja, hogy a magyar kormányzó párt nem nyerte meg az európai választásokat Magyarországon. 45 százalékot kaptunk. Önök Németországban 30-at, akkor ki nyert itt Weber úr?” – folytatta. Majd hozzátette: tudja, hogy miért haragszik rá Weber.
„2018-ban jelentős szerepet játszottam abban, hogy ön nem lehetett bizottsági elnök. Én támogattam volna Önt, meg is ígértem, hogy támogatni fogom. Csak ön azt nyilatkozta utána, hogy nem akar a magyarok szavazatával bizottsági elnök lenni. Hát nem lehet. Ezért haragszik rám. Ott akar ülni abba a székbe, ahol most Ursula von der Leyen ül. Miattam nem ül ott, ezért haragszik rám!”