Orbán Viktor maga is kemény délelőttre számít az EP-ben – vagy ahogy ő fogalmazott, csihi-puhira” –, ezért már kedden ismertette a magyar soros elnökség programját. Azonban a nemzetközi sajtótájékoztató sem volt teljesen zökkenőmentes: alighogy elkezdte a beszédét, egy DK-s aktivista rontott a terembe, és kiabálva kérte számon a miniszterelnököt. Ha ilyen jelenetekre talán nem kell számítani, parázs felszólalásokra biztosan: ez lesz az első alkalom, hogy Magyar Péter „összecsaphat” a kormányfővel, ám az is könnyen meglehet, hogy Orbán a záróbeszédében figyelmen kívül hagyja a Tisza-elnök hozzászólását.
https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/556386743498496
Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatnia kell, erről szeretnék ma szólni
– kezdte a beszédét Orbán Viktor. Hozzátette: másodszor tölti be Magyarország az elnökséget, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét az EP-képviselők előtt állhat.
Beszédében visszatekintett a 2011-es magyar EU-elnökség időszakára, amikor több válsággal kellett szembenézniük, mint a pénzügyi válság, az arab tavasz, és a fukusimai katasztrófa. Kiemelte, hogy Magyarország akkor egy erősebb Európát ígért és ezt teljesítette is, hiszen elindították az Európai Szemesztert, elfogadták az első európai romastratégiát és a Duna-stratégiát. Orbán hozzátette, hogy 2011-ben Horvátország csatlakozásával lezárult az utolsó sikeres EU-bővítési folyamat. Bár a helyzet akkor sem volt könnyű, Orbán szerint „a munkánk ma sokkal nehezebb, mint akkor volt.”
A beszéd második részében Orbán hangsúlyozta, hogy az Unió helyzete ma sokkal súlyosabb, mint 2011-ben, sőt, talán „súlyosabb, mint az unió története során bármikor.” Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában, konkrétan Ukrajnában háború dúl, és súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában is, amelyek eszkalációs veszélyeket hordoznak. A migrációs válság újra égető problémává vált, mivel az illegális migráció és biztonsági fenyegetések már a schengeni térség összeomlásával fenyegetnek.
A globális versenyképesség csökkenését is aggasztónak nevezte, idézve Mario Draghi-t, aki szerint Európát „lassú agónia” fenyegeti, valamint Emmanuel Macron-t, aki arra figyelmeztetett, hogy Európa akár „meghalhat”, ha két-három éven belül kiszorul a saját piacairól. Ezzel a helyzettel szembesülve, Orbán kihangsúlyozta, hogy az Unió vezetésének sürgős és határozott intézkedésekre van szüksége.
Csökkenő versenyképesség
Orbán Viktor ismertette a magyar EU-elnökség javaslatait az aktuális válságos időszakra. Kiemelte, hogy „uniónknak változnia kell”, és a magyar elnökség a változás katalizátora kíván lenni. Hangsúlyozta, hogy a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek. Fő problémaként a versenyképesség csökkenését jelölte meg,
egyetértve Letta és Draghi jelentéseivel, miszerint az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben lassabb volt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.
Orbán felhívta a figyelmet az uniós termelékenység lassulására és a világkereskedelmi részesedés csökkenésére. Hangsúlyozta, hogy az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, és a földgáz ára is sokszorosa annak, ami Amerikában van. Az orosz energiáról való leválás súlyos gazdasági veszteségeket okozott, ami jelentős forrásokat igényelt az energiatámogatások és az új infrastruktúra kiépítéséhez. Orbán szerint az energiaköltségek komoly akadályt jelentenek a beruházások számára, különösen az energiát intenzíven használó iparágak esetében, ahol a termelés már 10-15%-kal visszaesett.
Végül Orbán figyelmeztetett, hogy a zöld átmenet önmagában nem oldja meg az energiaválságot, még akkor sem, ha a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célok teljesülnek. „Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba”, hogy ez megoldást kínálna, mondta, hozzátéve, hogy 2030-ig a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is meghatározóak lesznek az energiaárak alakításában. Orbán arra ösztönözte az uniót, hogy nézzen szembe ezzel a valósággal.
A helyzet „súlyos és azonnali cselekvést igényel”
Orbán Viktor beszédében kiemelte, hogy a termelékenységi szakadék kialakulásának egyik fő oka a digitális technológia volt, és Európa lemaradása ezen a téren tovább nő. Az európai vállalatok feleannyit költenek kutatásra és fejlesztésre GDP arányában, mint az amerikaiak, amit kedvezőtlen demográfiai folyamatok is súlyosbítanak. Rámutatott, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését, így Európa először lép be egy olyan korszakba, amikor a munkaerő folyamatos növekedése már nem támogatja a GDP növekedését. Orbán szerint ez „óriási kihívás”, és megismételte Draghi és Macron figyelmeztetését, hogy a helyzet „súlyos és azonnali cselekvést igényel.”
A modern technológiák terén hamarosan eldől, mely országok maradnak versenyképesek, és Orbán figyelmeztetett, hogy a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszaépíteni, mint megtartani. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől, különösen az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását és a belső piac erősítését. Orbán hozzátette, hogy a kereskedelempolitikában a blokkok helyett a konnektivitás növelésére van szükség.
Migrációs nyomás az Unió külső határain
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy Európa évek óta jelentős migrációs nyomással küzd, amely különösen az Unió külső határain fekvő tagállamokra ró óriási terheket. A külső határok védelme közös érdek, és az Unió kötelessége lenne, hogy érdemi támogatást nyújtson e feladat ellátásához. Visszautalt a 2015 óta vívott politikai vitáira, amelyek középpontjában a migráció áll, és amelyek során számos kezdeményezést, javaslatot láttunk, ám mind „sikertelennek bizonyult”. Orbán szerint a megoldás egyértelmű: csak azok léphetnek be az Unió területére, akik előzetesen megkapták az ehhez szükséges engedélyt. „Ha valakit egyszer beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni” – figyelmeztetett, és hozzátette, hogy az EU jelenlegi menekültügyi rendszere nem működik.
A beszédben Orbán kitért arra is, hogy az illegális migráció súlyos társadalmi problémákhoz vezetett, beleértve az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését.
A sikertelen migrációs politika miatt több tagállam fontolgatja a menekültügyi rendszerből való kimaradást, és a határellenőrzések újbóli bevezetése is egyre gyakoribbá vált. Orbán javasolta, hogy a kérdést a legmagasabb politikai szinten kell megvitatni, és felvetette egy új rendszer, a Schengen-summitok létrehozásának ötletét, amely a schengeni térség működéséhez szükséges politikai akaratot segíthetné elő.
Orbán rámutatott, hogy az Európai Unió jelenleg nem képes szavatolni saját békéjét és biztonságát, ezért szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére. A magyar elnökség egyik legfontosabb célja az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítése, amit az európai védelmi ipari stratégia és védelmi ipari terv támogatásával kíván elérni. Orbán kiemelte, hogy Magyarország saját példájával járul hozzá ehhez, hiszen a nemzeti össztermék 2,5%-át fordítják védelmi kiadásokra, amelyek nagyrészt fejlesztési célokat szolgálnak. Magyar védelmi beszerzések túlnyomó része európai forrásokból származik, és a védelmi ipar minden szegmensében zajlanak beruházások, ami az egész EU számára példa lehet.
„Mi magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg úgy látjuk, hogy Európát olyanná tudjuk tenni, amilyen lehetne, amíg erre van egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte. Mi a magyar elnökségben sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és meggyőződésem szerint elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz. Tegyük újra naggyá Európát” – zárta beszédét Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök beszédét hosszú tapssal és énekléssel fogadták Orbán beszédét, amit Roberta Metsola „ez nem az Eurovíziós fesztivál” és „tartsuk tiszteletben a Ház méltóságát” közbeszólással próbált félbeszakítani, hosszú másodpercekig sikertelenül.