A most társadalmi vitára bocsátott tervezet nagyjából az a normaszöveg, amiről tavaly október végén-novemberben tárgyaltunk, amiről Johannes Hahnnal és Didier Reyndersszel megállapodtunk. “Akkor Bóka János miniszter úrral ketten tárgyaltunk Brüsszelben. S ha nem is normaszöveg szinten, de pontokban-elvekben ebben állapodtunk meg. Akkor abban maradtunk, hogy ezt kiküldjük előzetes véleményezésre, hogy ez így szerintük tükrözi-e a megállapodásunk szellemiségét, és aztán beterjesztjük a a parlament elé” – nyilatkozta tegnap munkatársunk kérdésére Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, felidézve az Erasmus+ és a Horizon Europa programokkal kapcsolatos tavalyi brüsszeli tárgyalásait.
“Hankó miniszter úr várt egy évet, nem érkezett semmilyen jelzés Brüsszelből” – jelentette ki a miniszter a kérdésünkre válaszolva, hozzátéve: szerinte “ezért döntött úgy most, hogy társadalmi vitára bocsátja a tervezetet, és aztán beterjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. Hankó miniszter úr kifejezte azt a kívánságát, hogy ő szeretné ezt végigvinni és tárgyalni” – mondta Navracsics Tibor.
“Muszáj Herkulesként voltam az ügyben“
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter most az atv.hu-nak úgy fogalmazott:
“én eddig is csak ilyen muszáj Herkulesként voltam benne a tárgyalássorozatban, amikor az kezdődött éppen az Európai Uniós forrásokról tárgyaltam Brüsszelben és ehhez hozzácsaptam az Erasmusos források kérdését is. De a jövőben már nem kívánok ez ügyben tárgyalni, ezt Hankó miniszter úr viszi tovább vélhetően Bóka miniszter úrral”
– tette hozzá.
“A mostani tervezet, amennyire én tudom, nagyjából a tavaly októberi megállapodásunkat tükrözi” – erősítette meg.
“Az alapítványi egyetemeknél az égvilágon semmilyen botrány sincs”
Navracsics Tibor munkatársunk kérdésére, hogy 2025 szeptemberére lesz-e olyan már törvénymódosítás, megegyezés Brüsszellel, hogy a magyar alapítványi egyetemi hallgatók újra az Erasmus program részesei lehetnek, azt válaszolta: “én nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottságban győz a józan ész”.
Az alapítványi egyetemekkel kapcsolatban az égvilágon semmilyen botrány sincs amióta létrejöttek. Volt egy-két személyi konfliktus, de ezen túl semmilyen botrány sincs. Sőt, a tudmányos kutatók tekintetében egyre jobb eredményt produkálnak – mondta a miniszter.
Navracsics Tibor azt külön hangsúlyozta, hogy “de még ha lenne is botrány, az Erasmus – legalábbis, amikor ő volt a felelős uniós biztosként e programért – első számú parancsa az volt, hogy a diákok nem lehetnek áldozatai esetleges politikai konfliktusoknak”.
A miniszter szerint az Erasmus a leghatékonyabb promóciója az európai integrációnak az Unióban.
Az, hogy politikai okokból kizárnak diákokat az Erasmusból – akik egyébként azt sem tudják, hogy ők alapítványi egyetemeken tanulnak, nem is a dolguk, hogy ezzel foglalkozzanak, hanem minőségi oktatást kell, hogy kapjanak – ez az integráció szellemével is ellentétes
– jelentette ki. Hiába próbáltunk tárgyalni, az Európa Bizottság szemmel láthatóan nem volt partner ebben – jegyezte meg.
Kapitulált-e a kormány?
Arra a kérdésünkre, hogy “kapitulált-e most a kormány”, Navracsics Tibor nemmel válaszolt. Mint hozzátette: “kezdettől fogva azt mondtuk, hogy minden megoldásra nyitottak vagyunk, mi szeretnénk megegyezni. Aki nem volt nyitott, az az Európai Bizottság, mi továbbra is nyitottak vagyunk, szeretnénk megállapodni” – tette hozzá.
“Vártunk, hogy a Bizottság méltóztat véleményt adni, de nem méltóztatott” – válaszolta Navracsics Tibor arra, hogy miért nem bocsátotta korábban társadalmi vitára a kormány a tervezetet, hogy beterjeszthesse azt a parlamentnek.
Azt pedig, hogy most szeptembertől a magyar alapítványi egyetemek diákjai már nem mehettek Erasmusra, “az Európai Bizottságnak kell értékelnie” Navracsics Tibor szerint. “Azoknak a biztosoknak, akik miatt nem mehetnek ma magyar diákok Erasmus ösztöndíjjal” tanulni külföldre – jelentette ki a miniszter nunkatársunk felelősségre vonatkozó kérdésére.
Az előzmények
Az Erasmust 2022-ben függesztette fel az alapítványi formában működő egyetemek esetében az Európai Unió, az Európai Bizottság a fokozott korrupciós kockázatok miatt.
A kormány a múlt héten váratlanul társadalmi vitára bocsátotta a az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokat érintő törvénytervezetét. Ugyanakkor kérdés, hogy év végéig Brüsszelben feloldják-e a 21 magyar alapítványi egyetem hallgatóinak és kutatóinak az Erasmus+ és a Horizont programból való kizárását. Most szeptembertől ugyanis a magyar alapítványi egyezemek hallgatói már nem pályázhatnak Erasmus ösztöndíjra.
A Népszava azt írta, amikor a hír megjelent, hogy Brüsszel és Budapest között hónapok óta semmilyen kommunikáció nem volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénymódosításról. Azaz, a lap szerint a múlt kedden közzétett törvényjavaslat feltehetően nem egy frissen egyeztetett szöveg. A minisztérium állításával szemben hónapok óta semmilyen kommunikáció nem volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról – írták. Ez pedig elengedhetetlen lenne az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának helyreállításához.
Néhány sarkalatos kérdés változatlanul hátráltatja a megállapidást. Ilyen például a kuratóriumi tagok kiválasztására vonatkozó eljárás, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. A kormány pedig szinte folyamatosan hátrál.
Múlt szerdán lemondott a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről Palkovics László egykori miniszter is. Indoklása szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval.
Akik összeférhetetlenek lennének
“Támogatott alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja nem lehet az, aki a megbízatásának kezdetekor
a) országgyűlési képviselő,
b) polgármester, főpolgármester,
c) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai felsővezető,
d) a Kit. szerinti kormánybiztos,
e) a Kit. szerinti miniszteri biztos,
f) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
g) a Kit. szerinti szakmai vezető,
h) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019.
évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő” – tartalmazza a felsorolást a KIM törvénytervezete.
Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék vizsgálja a kormány javaslata szerint.
Mennyi lenne a “kihűlési” periódus?
A kuratóriumi tagok újraválaszthatóságáról a tervezet 25/B paragrafusa kimondja:
“A támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra”.
Ami a “kihűlést” illeti – azaz, hogy például miniszterek, képviselők, polgármesterek ne tudjanak a lemondásuk után azonnal átülni kurátornak -, az Európai Bizottság szerette volna, hogy a „kihűlési időszak” 2 év legyen, de a kormány 1 évben szabja meg a “szünetet”.
S mivel a törvénytervezet V/A fejezete – aminek „az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokról” a címe – mondja ki ezeket a rendelkezéseket, így azok vélhetően nem vonatkoznak például az MCC-re, hanem a több mint 30 alapítványból csak arra a 21-re, ami a modellváltó egyetemek mögött áll – vetette fel a Telex.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)