Orbán Viktor elmondta: holnap mutatja be az EP-ben a soros magyar elnökség programját. Azért tart ma tájékoztatót, mert a holnap várható „csihi-puhi” elterelheti a lényegről a figyelmet. Azzal kezdte, hogy már második alkalommal vezeti az elnökséget, és már a harmadik időpont is be van írva a naptárába. „Fő az optimizmus” – tette hozzá. Az első alakommal is válságok voltak: arab tavasz és fukushimai atomkatasztrófa.
Amikor Orbán Viktor a jelenlegi elnökség nehézségeit sorolta, valaki berohant a pódiuma elé, és azt kiabálta:
„Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?”
Hozzátette: „eladta Putyinnak, eladta Hszi Csin-pingnek. Orbán Balázs mennyiért adta el a hazát, miniszterelnök úr?” A férfit kikísérték a teremből az őrök. Később kiderült, hogy Gyekiczki Márton, a DK ifjúsági szervezetének tagja, érdi önkormányzati képviselő volt a bekiabáló.
Orbán így reagált az esetre:
„Talán a magyar politikai kultúrához egy mondatnyi magyarázattal szükséges itt. A magyar egy direkt nyelv, és a kommunikáció is meglehetősen durva. De amikor egy magyar politikus azt mondja a másiknak, hogy gazember, az a mi kultúránkban annyit jelent, hogy nem értek önnel egyet”.
Folytatva a tájékoztatóját Orbán Viktor az európai versenyképesség hanyatlásának problémáját helyezte a középpontba, amelyet több európai vezető, köztük Mario Draghi és Emmanuel Macron is komoly fenyegetésként említett. Orbán szerint Európát lassú agónia fenyegeti a migráció és a háborús fenyegetések közepette, miközben piaci pozíciói is gyengülnek. Macron kijelentése szerint Európa „meghalhat”, ha kiszorul a világpiacról. Orbán, bár mérsékelt miniszterelnöknek tartja magát, egyetért azzal, hogy a versenyképesség visszaesése az egyik legsúlyosabb kihívás, amellyel az EU-nak szembe kell néznie.
A magyar elnökség ebben a nehéz helyzetben folytatja munkáját, és Orbán azt hangsúlyozza, hogy Magyarország feladata a problémák felvetése és javaslatok tétele. Bár Magyarország kisebb ország, nem rendelkezik akkora súllyal, mint Németország vagy Franciaország, azonban képes lehet katalizálni a változást. A végső döntéseket az európai intézményeknek és a nagy államoknak kell meghozniuk, de Orbán szerint az EU-nak változnia kell, hogy versenyképes maradhasson a globális piacokon.
Orbán kiemelte, hogy a magyar elnökség célja az európai versenyképesség javítása. Az Európai Unió gazdasági növekedése már két évtizede lassabb, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, és az európai vállalatok sokkal magasabb energiaköltségekkel és alacsonyabb K+F kiadásokkal szembesülnek. Emellett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok tovább nehezítik a helyzetet, és Orbán szerint a migráció sem oldhatja meg teljesen a munkaerőhiányt. A termelékenység javítása ezért létfontosságú, és az EU-nak előrébb kell lépnie ebben a versenyben.
November 8-án Budapesten informális ülést tartanak az európai vezetők, ahol Orbán egy új európai versenyképességi paktum elfogadását javasolja.
Ez a paktum többek között az adminisztratív terhek és a túlszabályozás csökkentését, megfizethető energiaárakat, valamint a zöld iparpolitika és az európai iparpolitika összehangolását foglalná magában. A belső piac erősítésére is szükség van, különösen a Draghi-jelentés figyelmeztetése alapján, miszerint az európai GDP 10%-át elveszíthetjük, ha nem változtatunk.
Orbán felhívta a figyelmet a kínai elektromos autókra vonatkozó európai büntetővámokkal kapcsolatos vitára, amely szerint a tagállamok megosztottak ebben a kérdésben. Az ilyen viták is rávilágítanak arra, hogy az EU-n belül erősíteni kell az egységet és a közös gazdasági célokat, hogy Európa újra versenyképes lehessen a globális színtéren. „Az milyen abszurd dolog, hogy a védővám, ami arra való, hogy egy-egy iparágat megvédjünk, ebben az esetében azt látjuk, hogy az európai autógyártók, akiket elvileg védene ez a védővám, ők tiltakoznak ez ellen? És a Bizottság mégis be akarja vezetni. Mi ez? Ez nem védővám, ez valami más. (…) Itt valami másról van szó, inkább erőszaktételről és nem pedig védővámról” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszédében kiemelten foglalkozott a migráció kérdésével, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak meg kell védenie külső határait. Szerinte a frontországok – mint Magyarország – védelme egész Európát szolgálja, ezért ezt el kell ismerni és támogatni kell. Orbán visszatekintett a 2015-ös kerítésépítésre, amikor Magyarország megállította a migrációt. Véleménye szerint a migráció megállításának egyetlen hatékony módja, hogy a belépést kizárólag előzetes engedély alapján tegyék lehetővé, amit külső hotspotokon keresztül kell elbírálni.
A beszédében kifejtette, hogy a jelenlegi uniós menekültügyi rendszer nem működik, és a belépést követő jogi lehetőségek inkább ösztönzik az illegális migrációt. Orbán úgy látja, hogy a migráció növekedése Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia fokozódásához vezetett. Emiatt a tagállamok külön-külön próbálnak védekezni, ami a schengeni rendszert veszélyezteti. A magyar elnökség javasolja, hogy rendszeresen tartsanak schengeni csúcstalálkozókat, ahol az eurózónás országokhoz hasonlóan a schengeni zóna tagjai közösen kezelik a határvédelmet.
Orbán a magyar elnökség további célkitűzései között említette az európai biztonság és védelempolitikát. Javaslatot tett az európai védelmi ipar és a technológiai bázis megerősítésére, amelyről november 7-én Budapesten tartanak megbeszélést. Ezen túlmenően hangsúlyozta a bővítéspolitika fontosságát, különösen a nyugat-balkáni országok integrációját, amit szerinte már húsz éve megígért az EU, de nem valósított meg. Szerinte eljött az ideje, hogy betartsák ezt az ígéretet.
A bővítéspolitika kapcsán kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országok integrációja nélkül Európa nem lehet teljes. Orbán különösen hangsúlyozta Szerbia szerepét, amely nélkül szerinte a Balkán stabilizálása nem lehetséges. A magyar elnökség célja, hogy előrelépést érjen el Szerbia integrációja terén, mert ez kulcsfontosságú a régió békéje és stabilitása szempontjából.